Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.

4 14. / Az ön— és közveszélyesség kérdése. - A Magyar Ügyvédek Egye­sületében- 1-932. év május havában tartott előadás.,- Közlemény .nem jelent meg. • Az ön- és közveszélyesség foglamának meghatározása után an­nak a ■ judicatu-rába való bevonásának történetét ismerteti. Kiemeli,hogy• az elmegyógyintézeteknek első sorban a gyógyítás a feladata és ezért a törvénynek a gyógykezelés vezérgondolatán kell felépülnie. A közigaz - gatási elmegyógyintézeteknél a megőrzés másodlagos szerepet játszik,A törvényben az ön— és közveszélyesség fogalmának pontosabb körülírását tartja szükségesnek. 15. / Lázkezelés Pyragoval. — Megjelent az " Orvosi Hetilap"1932 évi 27.számában. A külföldön készített lázkeltő injectiók beszerzésének le­hetetlen volta miatt és mint malária pótló kezelésnek nagy fontosságá­ra való tekintettel uj gyógyszert próbált ki betegein.— A humán kísér­leteket az.angyalföldi elmegyógyintézet beteganyagán eszközölte és jó eredményekről számolt be.' 16./ Freie Arztewahl und die Irrenanstalten. A " Deutsche Verein für’Psychiatrie ' 1933. áprilisban Würzburgban tartott kongresszusi elő­adás. Megjelent a kongresszusi közlönyben. *­­A hatósági orvosok utján elmegyógyintézetbe juttatott el­mebetegek a szabad orvosválasztás áldásos hatásában nem részesülnek és Így a megfelelő kontaktus beteg és orvos között nem alakulhat ki. Az elmegyógyintézetek nyilvános rendelése a gondozó intézmények tömeg­­kezelését mérsékli és az ebből folyó hibák kiküszöbölése mellett még az elmegyógyintézetek népszerűsítését van hivatva szolgálni. 17./ Baleseti elmebetegségek. — Könyvrészlet Bujdosó János Bal­eseti Orvostan cimü könyvében; Megjelent 1933—ban. Az általános fogalmak ismertetése után a gyakori elmekór­formák baleseti vonatkozásaival foglalkozik és a balesetkártalanitás szempontjából fontos munka- és keresőképesség megítélésének módozatait tárgyalja. Részletesen kitér a betegségek balesettel összefüggésbe hoz­ható mozzanataira és különösen részletesen tárgyalja és megfelelő be­tegség egységbe igyekszik sorozni a sórülésos elmezavart és elbutulást, valamint a sérülés-es epilepsiát-. A trauma következtében fellépő karak­ter elferdüléseket és az alcohollal szemben létrejött intoleranciát is megfelelőképpen méltatja. A scnsugen trauma következtében előállott^ psychés rendellenességeket és a megfelelő tapintatos kezelés lényegét is ismerteti. 180/ Therápiás kísérletek vérátömlesztéssel paralysis progres— mm mm mm mm — mm -4* -M mm mmm — —• — — mm mm — — mm -mm *mm mm «■» mm' sivaban szenvedő betegeken. A Kir Orvosegycsület 1933. március 10-á ülésén tartott előadás. Megjelent: Az 11 ÍJrvosi Hetilap" 1933. évi 31. számában. A vogatativ krisisben senyvedő, gyógyszempontból kilátás­talan betegibe a vércsoportok pontos megállapítása után romissioban levő, azonos vércsoportu betegek vérét fecskendezte be két—háromszáz köbcentiméter monrvy is égben citrátoldat hozzáadása mellett. Több eset­ben sikerült, a súlyosan leromlott, decubitusokkal sinylödő betegeket felerősíteni és Mtána malária és egyéb kezelésre alkalmassá tenni.Az esetek nagy részében — súlyosan demens esetektől eltekintve — psychés 1q\

Next

/
Oldalképek
Tartalom