Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)

1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.

- 5 --javulást is észlelt.

19./ Ugyanez németül.— Megjelent: Psychiatrisch—Neurologische

Wochenschrift 1933.22/23.számában.

20,/ Az elmebetegügyi törvények és a büntetőtörvények az elme -orvos szempontjából, megjelent: A " Budapest-angyalföldi elme—és ideg'

gyógyintézet'1 50 éves emlékkönyvében 1934.-ben.

Ismerteti a hazai törekvéseket és a fennálló törvényeket. Kiemeli, hogy azokat a biztonság gondolata hatja át. Párhuzamot von a külföldi és hazai elmebetegügyi törvények között és bár elismeri a magyar törvény humánus és fennkölt szellemét, mégis bizonyos javítások keresztülvitelét tartja szükségesnek. Nemzetközi kongresszus szervezését javasolja, melyen az egyes elmebetegügyi törvények egyszerre leendő megvitatásából sok hasznot remél.

21. / Klinische Erfahrungen mit Calcibronat, Megjelent: Dr. Reitmann Ferenc szerzőtársával a " Konatschpift Ungarischer Mediciner "1935. évi 57.számában,—

A szer vegyi és biológiai tulajdonságainak és az irodalomnak ismertetése után szerzők klinikai tapasztalataikról számolnak be, hangsúlyozzák a genuin epilepsiánál elért eredményeiket és a gyakorló orvos számára más, nehezebb gyógyoljárások helyett a calcibronatot alkalmasabbnak tartják.

22. / Különféle lapokban tudományos könyveket ismertet a szerző.

23. / A francia ideg és elmeorvoslás újabb kutatásai.— A Magyar

Elmeorvosok Egyesületében 1934.' december 8—án tartott " Moravcsik Emlékelőadás"Megjelent: A Budapesti Orvosi Újság 1935. évi 23/25. számában,

A francia elmegyógyintézetek és elmebetegügyi törvény részletes ismertetése után, a francia tudományos csoportosítások jellemzése után az egész újabb irodalom megállapitásait sorolja fel. Párhuzamot von az egyes iskolák között és a külföldi hatásokat kiemeli. A mentális automatismus és egyéb psychologiai, bölcseleti, valamint biológiai és pathologiai megállapítások mellett a diagnostikai rendszerezés kísérleteiről is beszámol, A gerincvelő gyuladások és egyéb organikus és psychés idegbetegségek terén eszközölt kutatásokat is ismerteti.-24, / Testi és szellemi fogyatékosok büntetőjogi felelőssége és a

beszámíthatóság mértékének megállapítása. Az 1935. évi elmeorvosi

kongresszuson tartott referátum. Megjelent a " Népegészségügy" 1936. évi 2.számában,

A testi és lelki fogyatékosok különféle kategóriáinak felsorolása és jellemzése után, a szerző ama álláspontot képviseli, hogy ezen hiányosságokat ot BTK.246.§—ában körülirt kórlátozó körül — ménynek lehet csak tekinteni es külön törvényszakaszt a büntető jogba beilleszteni nem szükséges. A magukat megértetni nem tudó süketné. mák és a beszámítást kizáró elmegyengesegben szenvedő egyénékről büntet őtörvénykönyvünk szerzői' szerint megfelelően intézkedik, csupán azt kifogásolja, hogy az előbbi csoportnál — bár kétségtelenül a hiányos