Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1937-1938 (HU-SEKL 1.a 65.)
1937.11.16. rendes 3. - 84. Dr. Benczur Gyula c.rk.tanárnak a " Fürdő-ásványvíz és éghajlattan című előadásának az ajánlott tárgyak közé való felvétele.
4 -vezet -Védekezőképességét kifejező phagocytáindex, ©ni, hr. a kellő'nértéket /'50—55 / nem üti meg, a műtét elhalasztandó, minthogy-a szervezet ilyenkor negativ védekezési szakban van. Ilyen esetben-a műtét után veszsélyes szövődményekre^lehet számítani. 20./ A mandulakörnyéki tályog kór— és gyógytana. Orvosképzés, különfüzet 1935t. 200 oldalas önálló munka, mely 8 fejezetre oszlik. Az elsőben a mandulakörnyéki tályog helyét állapitja meg a torokfolyamatok közt. A második fejezetben 70 tályog esetének bakteriológiai vizsgálatáról számol be, megállapítva, hogy különlegese kórokozóról nem lehet szó. Legnagyobb számban a strepto—csoport szerepel. Két bakteriumfajt együttesen r?'esetben talált, kivétve mikrococcos catarrhalist és diploba— cillust is tudott kimutatni. A folyamat súlyosságára és szövődményeire a bakteriumfajnak befolyása nincs. A harmadik fejezetben a mandulatályogok* kiváltotta erőteljes, immunbiológiai reactiójával foglalkozik,a— mit 12 betegen végzett, rendszeres vizsgálattal támasztva alá. A negyedik fejezetben a fertőzés útját és a tályog keletkezési módját ismerteti, megkülönböztetve tonsolligen, mucosa-eredetü, távolabbi pontokról származó / odontogen, otogen, fhinogen/ és vér eredetű tályogokat. A mandulán a folyamat leggyakrabban a fossa supratonsillarisból indul ki. Az élhelyezkedés szerint a mandulától távolabb s annak közvetlen kör — nyézetében fekvő tályogokat különböztet.meg. A geny elhelyezkedésében a mandula tokjának lényeges szerep tulajdonítható. A tályogok legnagyobb számban a mandula és izomzat közti részben foglalnak, helyet, aminek, megint 5 lehetőségét különbözteti meg. A 6—ik fejezet a tályogok tünotta— nával foglalkozik, amit typusosnak s igy könnyen felismerhetőnek tart. A 7—ik fejezet a tályog kórlefolyását és szövődményeit ismerteti, .z utóbbiak közül a sepsi3, a geriy betürése a parapharyngeal is résbe, a tályogüregből történő vérzések és genyedés távolra terjedése emlittwtik. A 8-ik befejező fejezet á gyógyítás irányelveit fejtegeti, különös tekintettel a mandula gyökeres eltávolítására a tályogos. szakban. 21./ A háborús eredetű orr—, gége— és fültörödöttségok, valamint azok véleményezése. Orvosképzés 1936. 700 vizsgált esetre támaszkodva statisztikai összeullitas, A cs'onkaország 65.000—re tehető háborús rokkantjainak 1- /—a tartozik ide. Hangsúlyozza a halláséllonörz.ő vizsgálatok nagy jelentőséget a tárgyilagos elbirálás céljára. 22./ Iskolás gyermekek Bárány-készülékkel ellenőrzött hallásvizs gálata. Orvosképzés 1936. 5000 gyermeken végzett hallásvizsgálatokat Bárány készülékkel. Tapasztalatai szerint a hallásélesség maximuma 10 méter, a rendes átlag minimuma pedig 5 méterre tehető, 23,/ Adatok a tonsillogen sepsis kérdéséhez. Bolgozatok különköny— vében. Két eset casuist ileus leirása, amelyből azt a következtetést vonja le, hogy s opt ileus folyamat esetében, a legkisebb mandula gyanú fennforgásakor mandulakiirtás végzendő, még pedig mind a két mandula egészében távolitandó ol.
