Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

-86-egy én alkalmasabb . A maga résiéről, mint theorat ikus mindenkor csak felemelke­désnek érezte, ha kutatásaival a gyógyitóan cselekvő gyakorlati orvostudomány sphaerá­­jába került. Sajnálattal nélkülözi az ideggyógyá­szati nézőpontokat ezen szakma, eminens mű­velőjének alaposan és részletesen kidomborí­tott referátumában, a tulajdohképeni elmekór­­tani és psychologiai nézőpontok tekintetbevé­telét, aminek magyarázatát a referens ur«doia/f oj positivismusra hajló, őt a belgyógyászat és ideggyógyászat terén oly elsőrendű munkás­ságra képesitő, a psychologia és psychiat­­ria iránt kevésbbé fogékony szeí-f-emi haj­landóságában találja. Egyetért vele abban, hogy az elmekórtan " fajlagos követelménytn támaszt a pályázóval szemben és ez szerinte elsősorban csak az lehet, hogy szaktudománya minden ágában és határterületein tájékozott vérbeli hivatásos klinikus psychiater legyen. Véleménye szerint Miskolczy, bár Korányi tanár szerint is " megüti a kivánt mértéket, hogy egyetemünkön a psychiatriát tanitsa " és akinek agyszövettani munkásságát, mint a szö­vettan szakmájának kari reprezentánsa,min­den elismerésre méltónak tartja, összehasonlí­tásban Benedekkel ezen fajlagos követelmény­nek kesésbbé felel meg. Munkásságában épen az agyszövettan iránt tanúsított előszeretete és az ideg elmegyógyászat segédtudományának ered­ményes művelésében mutatkozó rátermettsége érdeklődését leköti, eltériti az elmekórtan orvosi, gyakorlati, klinikai irányától és /

Next

/
Oldalképek
Tartalom