Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

a lelkiség egyes elemei az öntudat magasabbrendü alakulataivá összetevődnek és az individuális egész rendszerében mint részek jelennek meg. Az elmek^rtan ezen újabb irányzata amely számos kórkép értelmezését teszi lehetővé, amely dacolt a causalis-morp^ologiai értelmezéssel, nem leküzdeni,hanem kiegésziteni hivatott a lelki élet és az idegrendszer vonatkozásainak physiologiai és anatómiai kutatását, am eiy annyi csalódást hozott, midőn például legutóbb is a schizophreniások agykér gében talált, jellegzetesnek tekintett szövetelváltozásokról kiderült,hogy fertőzőbetegségekkel és agóniában is létrejönnek. /Bumke-Steiner / A psychologiai irányzat nagyjelentőségű elmekórtani eredményeivel szemoen nem tudja megérteni SSchaffer tanárnak a múlt alkalommal nyilvánított véleményét,hogy n a psychologia a psychiatria számára, mint a gyakorlati orvostudomány egyik ágának, nem fog egyebet hozni, mint szavakat, amelyek mögött természettudományi felismerések nem rejtőznek " Nézete szerint a természettudományos kritika kereteit meghaladó lélektani nézőpontok elöl a hivatásos elmegyógyász ma már nem zárkozhatik el.

Határozott -állást foglal a bizottság-------elnökének azon felfogásával szemben is ho ;y a

facultasnak az elmekórtani tanszék betöltésében " az orvostudományi kultúra és nem az egészségügyi civilisaciot jelentő praktikum szempontjából kell döntenie ", ami ha jól értette azt akarja jelenteni, hogy a klinikai tanszékre nem a vérbeli klinikus, hanem a tudomány elméleti művelésére inkább hajlamos

V