Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

-84 -814

eímeMrtan egyoldalú anatómiai irányzatára ' jellemző- Bumke tanár megjegyzése, a ma tegel - terjedtebb elmek^rtani miivéoen : " Hosszú és küzdelmes ut vezetett ezen beállítottságtól mai nézeteinkig. Először az anatómiai előítélet tét kellett leküzdeni, amely a lelkiséget atomizálta és minden psychikai elemet és különösen ' minden psychopathologiai^ 'feneíef^zátólít^TT?" Mindaz amit elhatárolt agyterülethez kötni lehetett nem bizonyult tulajdonképen psychikainak. " Weinzaecker heidelbergi ordinarius drastikusabban fejezi ki magát : Wir befinden uns in Bezug auf cerebrale Localisationsbestrebungen heute inmitten einer G-ehinmytologie für die nur der Name Mythologie zu wertvoll ist".

Az elmekortan egyoldalú anatómiai- histologiai beállítottságával szemben,-amelynek ugyan ma is változatlanul fontos jelentősége van az ideg izomműködések idegrendszerbeli localizatlójának tanában- a tulajdonképeni elmebetegségek kutatásában a psychologiai irányzat jutott uralomra. Ma Kretschmer, Spranger, Wertheimer, Jaspers és mások úttörő vizsgálatai nyomán az ép és koros lelki élet tüneményojét az egyén

biologiai-gsychologiai egységében szemléljük.

Az értelem megnyilvánulásait alak-relatios és struktuEpsychologiai vonatkozásaiban fogjuk fel. Az ép és kóros lelki élet elemi mozzanatainak nemcsak társulásait összetett közösségét , hanem tudati szerveáödését és szétesését, lelki dimenziókban kialakult egységes képződményeit a maguk psychologiai valóságában ismerjük fel, amMt az érzelmek

j