Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

jj-'\ í:-83.

dományi tájékozottságával, szemben. Az az irányzat, amely néhány évtized előtt és még 10 év előtt is, midőn a kar Schaffer tanárt hivta meg a tanszékre, uralmon volt, amely az agyszövettanban vélte az elmebetegségek kulcsát megtalálni, ma már világszerte idősálnitlenné vált. A positivizmus, illetve materialista paralellizmus felforgása alapján álló somatikusok törekvései nem váltották valóra a hozzájuk fűzött reménykét az

öntudat és az idegfolyamatok, a mentalis és a cerebralis szerves vonatkozások mégis;-* mérésé tekintetében. Kitűnt, hogy az idegsej*tek az agyszerkezet elváltozásai és a kóros lelki, értelmi megnyilvánulások között egyáltalán nem található fel az a logikai kapcsolat, amelyet egyes szervek például a máj szöveti elváltozásai és küros működése között kimutathatunk. Az agyszövettant és a psychipathologiát nem a logika láncolata hanem a képzelet bizonytalan, tudományos tényekkel meg nem alapozott spiculatióinak szivárványhidja köti össze. Ez az irány elhanyagolta a lélektant, at elmekórtan sajátos psychologiai területét, -érdeklődése az idegrendszer organicus megbetegedése seiben merült ki, az elmegyőgyászok akik elmegyógyászattal, kórlélektannal volnának hivatva foglalkozni, amint Mayer a kiváló amerikai elmegyógyász mondja, többnyire valamely kényszerű hajlamnál fogva "mindig valami mással "pl. anatómiával, endokrinológiával, chemiával foglalkoznak. Az