Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
4 vasopressin és depressinekre, a fehér hypertoniások véréhen megszaporodott vasoactiv anyagokra, az adrenalinsensivatoraira. Leírja, hogy a vörös hypertoniások vére több cholint tartalmaz, mint a fehér hypertoniásoké. A vörös hypertoniások vérének vasodeprossorai a cholinhoz közelálló tulajdonságnak, atropinnal együtt adva a vérnyomást nem csökkentik. Ismerteti a hatás mechanismusát, A cholinnal, mint vérnyomást csökkentő anyaggal oly gyógyszer van kezünkben, mely az adrenalinnal együtt az élettani vérnyomást szabályozza. Magyar Belorvosok Társaságának III. nagygyűlésén tartott előadás. 13./ A hypertonia és az elektrocardiogramm. O.H. 1933.38.sz. A magas vérnyomásos betegek e.k.g.-ja függ a szívizom állapotától. Különbséget tesz compensált és incompensált hypertonia közt. Compensált hypertoniában az S — T iv a III. elvezetésben elevált. Incompensált hypertonia, angina, pectoris, coronaria spasmus hasonló e.k.g. képét anoxaemiá— val magyarázza. Az incompensált hypertoniás folyamat súlyosságában fokozatot lehet megkülönböztetni: az .3 - T illetve R - T szakasz depressiojar a T hullám biphasisossága, az S — T távolság meghosszabbodása s az utókilengés negativitása szerint. Jellegzetesnek tartja, hogy az S — T depressio különösen ott volt kifejezett, ahol a systoles és diastoles nyo — más egyaránt magas volt. Leírja az egyes hullámrészeken található qualitativ eltéréseket. Bxtrasystolekat főként a hypertoniához csatlakozó toxi— cozisokban talál. Ezen és előbbi előadása ill. közleménye igen helyes érthető és tiszta képét nyújtja a hypertoniák kóroktanának és gyógykezelésének, főkép a cholinhatás szempontjából. Érdekesen fejtegeti az e.k.g. diagnosztikai értékét a hypertoniák megítélésében. Előadta a Magyar Belorvosok Társaságának 1933. júniusában tartott ülésén. * 14./ Agyi aneurysmával párosult paroxysmalis hypertensio esete. O.H.1934.13.sz. A paroxysmalis hypertensio physiologiás és kóroktani tényezőit tárgyalja. Esetében görcsös agyi fájdalommal párhuzamosan jelentkezett hirtelen vérnyomásemelkedést és a fájdalom szüntével normálissá válását Írja le. A hirtelen keletkezett hypertensiot agyi érgörccsel, a leirt bénulásos jelenségeket a sectiónál talált agyi aneurysmával magyarázza. 15./ Ein mit Gohirnanourys,. n. verbundener Fall von paroxysmaler Hypertension. Zeitsehr.f.Kreislf.1934.Heft.14. 14./ alatti közlemény német fordítása. 16./ Az octinum mint érspasmolitícum. O.H.1934.25.sz. A heptenek és octenek sima izomtónust csökkentő hatásáról szól. Leírja az octinum chemiaját, physiologiáját, mellékhatásait. Motoricus érbeidegzési eltérést, érzési rendellenességeket, akroparaesthesiákat jól. - befolyásol. Angina pectoris vasomotoricában hatásos. Elektrocardiogrammban összehasonlította az értágitóhatásu szerekkel / adrenalin, amylnitrit, coffein, stb./. Ezekkel megegyezően a T hullámot átmenetileg magasabbnak találta.
