Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
5 E dolgozata elárulja kedvelt themájának az érszükitők és értágitók hatására vonatkozó sokoldalú, saját vizsgálataiból származó, tapasztalatát, Az octiumot, mint érgörcsoldót ismerteti. Eredeti megállapítása, hogy az octinum - ép úgy mint a többi értágitó is - az e,k.g.-ban átmenetileg magasabbá teszi a T hullámot. 17./ Octinum als Gefáss—spasmoliticum. Münch.med.Wochenschr.1934. Nr.20. A 16./ alatti közlemény német forditása. 18./ A hyperthyreosis elektrocardiogrammja. 0.H.1934.50.sz. A hyperthyreosis felismerésében az e.k.g-t kiegészítő vizsgálatnak tartja. Nem feltétlenül biztos, de a többi klinikai tünetek mellett a diagenezist megerősíti a'hegyes, magas T és P hullám, a sinustachycardia. Leírja rythmus és ingervezetési zavarokat, melyek a hyperthyreosisban előfordulnak. Megemlíti a gyógyszeres és műtéti beavatkozások hatását az e.k. g.—re. Értékesnek tartja — különösen műtét előtt - a más vizsgálattal fel nem ismerhető pitvarlibegés vagy remegés kimutatására. Előadta a Magyar Belorvosok nagygyűlésén. 1934. junius 1.-én. 19./ Pitvarlibegés dorsoventralis levezetésben. 0,H.1935.10.sz. E.k.g.—ban sokszor a végtag, tü és praecordialis elvezetéssel sem mutatható ki a pitvarlibegés. Leirja a dorsoventralis elvezetés technikáját s az ilyen módon készített felvételen a normalis hullámviszonyokat.Ismerteti az élettani eredetű pitvarkitérés P hullámja és a pitvarlibegés P hullámja közti különbséget dorsoventralis elvezetésben. 12 esetet közöl, amelyekben csak dorsoventralis elvezetéssel volt a pitvarlibegés kimutatható . 20./ Vorhofflattern in dorsoventraler Ableitung. Zeitschr.f.Kreislauf ffőrschung. 1935.Heft.6. A 19./ alatti közlemény német forditása. 21./ Habilitatiós dolgozat. A cholin hatása a gyűjtőeres nyomásra. 0,H.1935.13.sz. Ismerteti az élettani kóros körülményeket, melyek a gyűjtőeres - nyomást befolyásolják, megemlíti a diagnosztikus és prognosztikus értékel*, hetőségét a keringési elégtelenségben, megemlékezik a gyógyszeres befolyásokról is. Cholin gyüjtőeresnyomásra való hatását Móritz—Tabora módszerrel vizsgálja. Leirja a cholin kétszakaszos hatását. Első szakasz nyomás emelkedésben, a második csökkenésben nyilvánul. Leirja a központi vasomotor szerepét, reflex ingerlékenységét s összefüggését az érmozgató központtal. Megemlíti a venásnyomás összefüggését a vegetativ idegrendszerrel. A cholin valószínűleg a gyüjtőerek falában levő vegetativ idegvégződés utján hat. A jobb pitvart mechanikusan időbelileg nem befolyásolja,mei hatása múló. Hatásának első szakasza sympaticus tulcompensatio utján té-
