Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
Nagy alapossággal megirt dolgozatában a szülés után 2 óra múlva le nem vált, vagy vérzés miatt már hamarabb leválasztott lepények eseteiről és a gyermekágyak lefolyásáról számol be a Il.sz.nó'i klinika csaknem 15 éves anyagán. 24,114 szülés kapcsán, 258 esetben kellett a lepényt illetve a lepényrészt kézzel leválasztani, vagy gyanú miatt az éppen szült méh űrét kitapintani. A halálosan végződött eseteket röviden ismerteti. A lepényi időszak helyes vezetésének fontosságát hangsúlyozva, a következő következtetéseket vonja le: a lepény kézzel való leválasztása, ha azt láz— taáanul lefolyt szülés után közvetlenül, illetőleg két órán belül végezzük, nem veszedelmesebb, mint más szülészeti műtét. Ha egészen bizonyos, hogy lepényrész maradt vissza, azonnal hatoljunk fel a méh űrébe s távolítsuk el azt. Ha az eltávozott lepeny töredezett és nem vagyunk annak épségéről meggyőződve, azonkívül még ha vérzés is áll fenn, azonnal kitapintandó a méhür. Fertőzésre gyanús esetben legyünk óvatosabbak s csak biztosan vissza - maradt lepényrészért tapintsunk be. 13,./ Császármetszés chondrodystrophiás törpén. / Megjelent az Orvosi Hetilap 1932.1.számában./ Casuistikus közlés. A chondrodystrophia kórbonctanának és a megbetegedés okát magyarázni igyekvő elméletek ismertetése után annak szülészeti vonatkozásaival foglalkozik. Esetében 22 éves, I.terhes, 125.cm.magas chondrodystrophiás törpe szerepelt; 7 cm. diagonalissal, a medence általánosan szűk, lapos typusu s a szűkület a IV.fokú szűkület felső határa körül volt. Császármetszéssel 3200 gr.súlyú, 50 cm.hosszú,34 cm.fejkerületü, egészséges,chondrodystrophia jeleitől mentes fiúgyermeket hoztak világra. Áttekinti az ide vonatkozó hazai irodalmat s behat—an foglalkozik a hereditas kérdésével is. Fontos szerző szerint minden chondrodystrophiás terhes nő magzatáról a terhesség VI.-VII.hónapjában röntgenfelvétel készitése. 14./ Chorioepithelioma ritkább esete, / Megjelent az Orvosi Hetilap 1934.12.számában./ Igen részletesen megirt casuistikus közlemény chorioepithelioma malignum egy esetéről. Nem lehetett egészen biztosan eldönteni a kórelőz— mény hiányos adatai miatt, hogy méhenkivüli terhesség kapcsán fejlődött chorioepithelioma, vagy pedig u.n. ektopiás chorioepithelioma szerepelt-e esetében. Egyes támpontok előbbi feltevés mellett bizonyítanak. Mindenre kiterjedően ismerteti a mütétileg eltávolított daganat makro— és mikros— kopos kórbonctanát, majd az eset differential—diagnostikai nehézségeivel foglalkozva, hangsúlyozza a chorioepithelioma diagnosisában a hypophysis elülső lebeny—hormonnak a vizeletből való quantitativ meghatározását. Esetében szokatlanul nagy értéket talált — 1 ccm,vizeletben 1500 egéregységet — amely eddig a legnagyobb érték az irodalomban. Ezekután rátér a prognosisra és a gyógykezelésre. 15./ Az első szülés jelentősége a 40 évet meghaladott korban. / Megjelent az Orvosképzés 1934.Tóth különfüzetében./ Az utóbbi évek szociális körülményei hozták magukkal, hogy a 40 éves és az ezen felüli, idős elŐBEörszülő nők száma erősen megszaporodott. , A II.sz. női klinika 16 éves anyagán tanulmányozta a kérdést. Megállapította, hogy a szülés lefolyása ezen idős korban sokkal kedvezőtlenebb, mint a fiataloknál. A szülés átlagos időtartama, a műtétek gyakorisága egyaránt emelkedett; 8-9 %-os a magzati és 1—1,5 os az anyai mortalitás. Általában 3^
