Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai

Zöö- “ - 2 -is. Fekete lőporral töltött fegyvernél fekete réteg maradt vissza.

A porszemekben vegyileg salétromsavat lehetett kimutatni, ezenkívül ^ként is, Ezek nyomán egy adott esetben a porszemcsék vizsgálatából meg lehetett állapítani, hogy a halált okozó lövés az ablakon át történt, A további vizsgálatokon kiderült, hogy a különböző helyiségek, szövetneuüek porában / eltekintve a ralrol esetleg lehullott salétromos kivirágzástól/ nem volt olyan anyag, amely diphenylominra kék reactiot adott volna. Vizsgálatait kitériesztette háztartási cikkekre is és csupán a svéd. gyújtó feje adott némileg hasonló reactiot, de itt előzőleg sárgásbarna szín keletkezett.Mindezek dacára kívánatos, hogy a kék szineződést adó szemcsék mikroskopiailag is megvizsgáltassanak. Ezek szerint ezen reactiot fel lehet használni annak meghatározására, hogy a szoba mely részében történhetett a lövés; vagy pedig, hogy a megvizsgált ruhán a lövés milyen irányból jött.

4, / Változtathat ja-e a sértett helyzetét és testtartását a fegyver elsütése és a golyó megérkezése közé eső időben. Orvosképzés 1929^

A bűnügyi gyakorlatban többször felmerül a kérdés, hogy a sértett a lőfegyver elsütése utányváltoztathatja-e a helyét úgy, hogy a lövedék testének más részét érte, mint amelyre a tettes célzott. Mivel ez a kérdés eddig tudományosan eldöntve nem volt, Wietrich ezirányban tanulmányokat tett. A lövés alatti elmozdulás lehetősége nyilván annál nagyobb, minél nagyobb .távolságban áll a tettestől a sérült s minél kisebb a golyó haladási sebessége, Ez utóbbi változik a fegyver, a töltéshez használt lőpor és a lövedék tulajdonságai ^zenht. Táblázat tünteti fel kétfelé fegyvernemre nézve a golyó által megtett utat másodpercenként és a végsebességet a2 illető másodpercbenj ezen táblázatból kitűnik, hogy a kezdeti sebesség a távolság növekedésével nagy mértékben csökken. Arra nezve pedig, hogy bizonyos idő alatt valaki milyen.fokú testmozgást végezhet, szerző mozgófénykép-felvételeket csinált egy olyan^óramüves felvevő&éppel, amely másodpercenkéntr16 felvétel rögzítését engedte meg. Ily módon kiderültm hogy az álló helyzetben való,megforduláshoz 1,5 másodperce volt szükséges, már megindult mozgáskor valamivel kevesebb. Egy méter távolságra való ugráshoz 3/4 mp kellett, a kar felemeléséhez és lebocsátásahoz 1 és 1/8 mp; a fegyver levétele, célzás, elsütés r2-3 percet vett igénybe. Mindezekből kiderül, hogy 600 métor távolságból Manlicher puskából jövő lövedéknek 1.48 mp-rc van szüksége s hogy a féltést fordulatot már 3/4 mp alatt meg lehet tenni. A legkisebb távolságot, amelylycl ezen fegyvernem használatkor félfordulatot lehet tenni. 200 méterre becsüli. Ezek alapián nagyobb távolságból jövő lövéseknél a holyzetváltoztatás lehetősége Komolyan szóbajöhet.

5. / Ueber Nachweis und Fixierung von Nachschussspuren. D.Zeit, , t ( » t i j

sehr.f.d.gosamte Gerichtliche Medizin 12,Bd.1928.

Sem a lőporszemcséknpk kirázás utján való felfogása, sem pedig a Dyrenfurtn-féle eljárás, amely tapadó anyaghoz rogziti a lőporszemcséket, nem ad kifogástalan eredményt, met a szövetek közt levő szemcsék elrejtve maradnak. Ezen a hiányon segit az az eljárás melyet Kenyeres tanár intézetében pár év óta bevezetett s amely egy szerű volta mellett pontos eredményeket nyújt. A lőporszemcsek helyzetét fénysugarakkal•illetőleg Röntgensugarakkal való átvilágítás utján határozzák meg. A vizsgálandó ruha-vagy hullabőrdarab fényérzékeny lemezre helyeztetik s azt fényforrással világítják át, szi nes anyagokat megfelelő filterek alkalmazásával, mig vastagabb anya

?ot Röntgensugár igénybevételével. Az eljárásnak előnye,az. .hogy a őporalkatrészek egyáltalában nem változnak cl az átvilágításkor s