Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)
1933.11.21., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - Magántanárjelöltek tud. dolgozatainak II. fokú bírálatai
o. hogy az anyag utólag mikroskopiai vizsgálatra is felhasználható. Ugyanily módon egyék idegentestek is felismerhetők, 6, / Megtévesztés céljából elcserélt lőfegyver. Orvosi Hetilap 1931, A lövési sérülések elbírálásánál néha nehézséget okoz az, hogy a szakértőnek célzatosan nem a vaL-ban használt lőfegyvert aajak vizsgálatra, hgv IS éves leány^hozzátartozóinak állitasa sze - hint az átadott Flobert puskával lőtte agyon magát, de ezzel ellentétben állt az, hogy a mellkason lévő sérülés nagyobb volt és közönséges fekete lőporszemcsékkel volt körülvéve, a gerincoszlopban talált lövedék pedig 9 mm átmérővel birt. A nyomozás kiderítette, hogy a leány 9 ram-es forgópisztollyal ölte meg magát s hozzátartozói a Flobertt puskát azért jelölték meg az öngyilkosság eszközéül, mert forgópisztoly tartására nem volt engedélyük. 7. / Megtévesztésre alkalmas sérülés. Orvosi Hetilap 1932, Két eset ismertetése, amelyekben a lövési bemeneti nyíláshoz Jcözel még egy 10 mm átmérőjű ovalis nyilás is találtatott. Az első esetbenrlegelőször az a gyanú merült fel, hogy az ovális sérülés idegen kézzel ejtetett, de az öngyilkossághoz használt fegyver tüzetes vizsgálata más magyarázatot adott. Ugyanis a/7alther rendszerű ismétlopisztoly csöve a zárószerkezet biztosítására egy elvékonyodó éllel végződő acéllemez van elhelyezve s a felszínesebb ovális sérülés nyilván úgy keletkezett, hogy a mellkas bőréhez szőri.-' tott pisztoly"elsütésekor ezen acéllemez" a mellkas bőrébe fúródott. Ezt a feltevést az-összes tárgyi és egyéb kisérő körülmények tisztázása is igazolta. Egy más esetben ugyancsak Walther rendszerű ismétlőpisztollyal a halántéktájon ejtetett hasonló sérülés. 8, / Täuschende Nebenverletzung. Zeitschr.f.d.ges,Gerichtliche Medizin Bd.19,-,Az előbbi közlemény forditása. Kiemeli az ilyen sérülések jelentőségét a törvényszéki" orvostani gyakorlatban, pnivel egyrészt ezek közelről történő"lövést/áruInak el"a testre reáhelyezett fegyverrel, másrészt pedig a lövési fegyver minőségét is jelzik. Fontosságot ad nekik az"is, hogy ezen sérülések tévedésekre adhatnak alkalmat , 9. / Metszésnek vélt lövési sérülés. Orvosi Hetilap, 1931. Egy halva talált idősebb nőnél a helyszini szemle éllel biró eszközzel okozott sérülést állapított meg s a halott eg£xfenxBls*x mellett egy borotva volt, melyen vérnypmok látszottak. A vélemény ezek alapján az volt, hogy a nő borotvával^ejtett magán sebet. A“ boncoláskor azonban a koponyacsonton 7 mm átmérőjű anyaghiány találtatott, a roncsolt agyban pedig egy megfelelő átmérőjű 019mlövedék. Utólag a pisztolyt is meg lehetett találni, A fejbőrsérülés keskeny, hosszú, egyenlőszáru háromszög alakjával birt s nyilván úgy jött létre, hogy a" golyó által ütött nyilason behatoló robbanási gazok a bőrt felpuffasztották és a sebszélt berepesztették. A sebszélek különben koromszemcsékkel voltak fedve. / . • 10./ Egyszerű lövedék vizsgáló készülék. Orvosi Hetilap 1933. A golyó physikai és vegyi tulajdonságairól / feltéve, hogy a neki megfelelő fegyverről lőtték ki/ következtethetünk arra, hogy- 3 -313