Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1933-1934 (HU-SEKL 1.a 60-61.)

1934.03.13., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 95. Dr. Hidassy Dezső ft.tanársegéd megválasztása

- 5 -negativ eredmények után tonsilläkat használt fel további vizsgálatra. AZ orr-toiok osztálytól kapott friss tonsillákat konyhasós oldat amiatt mozsárban szétdörzsölte s a sterilizált és megszűrt folyadékot, melyet tonsilla kivonatnak nevez, elegyitette diphteria bacilusokkal, de 4 külünböző kísérletben intracután oltáskor semmi hatás nem mutatkozott. Egészen más eredményeket ért el akkor, ha ezen tonsilla kivonatokat tizszeresen higitott diphteria-toxinnal hozta össze; 13 tonsilla kivonat közül 12 a diphteria toxint többó-kevósbbé semlegesitette, amit a bőrreactio teljes vagy részleges hiányából lehetett felismerni. Eredményeit táblázatokkal és bórreactiok fényképeivel demonstrálja. Hamradik táblázatában már 35 tonsillára vonatkozó eredmén két közöl, mindig bemutatva a kontrol eseteket is. A tonsillák, amelyek e célra felhasználtatok, igen külünbözó esetekből származtak, de ez az eredményen nem változta ott. Ezután még vese, máj, lép, nyir< csomó és izom kivonatokat is vizsgált ugyanilyen módon, de csak a lép nác és a nyirokcsomóknak a kivonatai voltak hatással a diphteriatoxinra. Ezek az eredmények feljogosítanak annak a kimondására,hogy az anberi nyirokszövet, főleg a tonsillák a diphteria toxint közönbö» siteni tudják. Ez megegyezik a diphteria boncolások azon tapasztalataival, hogy a toroktól távolabb eső nyirokcsomók és folliculusok is többnyire duzzadtak. Szerző kisérleteiből egyenlőre nem akar gyakorlati következtetéseket levánni, s további vizsgálatokkal óhajtja eredményeit kiegésziteni. Ezeket most végzi az Országos Természettudományi Társaságtól kapott anyagi segítséggel*

Pyooyaneusinfection. Beiträge zur path.Anatomie u.z. alig.Pathologie Bd 92, 1933. Az an beméi előforduló pyocyaneus fertőzések tana még nem alakult ki teljes®, részben az esetek rikasága, részben az észlelések hiányossága miatt. Bézi 2 igen pontosan megvizsgált eset alapján értékes adatokkal gazdagítja ide vonatkozó ismereteinket, az egyik esetben, amelyet klinikailag £yphusnak tartottak, az elváltozásod főképen a tápcsatornát illették és pedig annak majdnem minden részét.

A bélpörkök és fekélyek bizonyos tulajdonságaiban különböztek a typhus tói, szövetilqg pedig főképen elhalás látszott mag széttöredezéssel, nagy bacillus tömegekkel, a vérerekben stasis és áL vadás, mig a geny-Zur pathologisch® Anatomie des Nahrungsiohres bei