Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)

1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon

8 -16. a. Ugyanaz németül; Archiv für Ohren-, Nasen- und Kehlkopfheilkunde 118 kötet. 1928. * * 17. Bülcseppek használatáról. Orvosi gyakorlat Kérdései. Melléklet az Orvosi Hetilap LXXII, évfolyamának 33 számához. Gyakorló orvosok számára irt rövid összefoglalás a füleseppek használatának indicatioirél, contraindicatioi­­ról és az egyes fülmegbetegedéseknél alkalmazandó,fülesep -pék összetételéről és használatának helyes módjáról. * 18,/ Über Otitiden nach Tamponade der Nase und des * Naöenßächehs'/'"'Támpoh-OtitidenV Bakteriologie und Klinik. Előadta 1928.VII,30.-án Kopenhágában'az I. nemzet­közi fül-, orr- és torokgyógyászati kongressuson. Megjelent a Zeitschrift für Hals-, Nasen- und Ohrenheilkunde aXII. kötetében» A 19 oldalas közlemény keretében ismerteti azon kórtani körülményeket és okokat, amelyek orr- és orrgarat - űrbéli beavatkozások kapcsán fülszövöaményekhez vezetnek; ismerteti a hátsó tampon-okozta otitisek keletkezésének me­­chanismusát, maid az elülső tampon-otitiseknél gyanúba veszi a nyirokpá^yákat, mint a fertőzés útját, mikent azt Lenárt Zoltán tanar a postoperativ tonsillitisekre nézve kimutatta,- de fölveszi a tonsillákból kiinduló fertőzés lehetőségét is. A bakteriológiai vizsgálatok jelentőségének méltatása es technikájának ismertetése után azon 28 eset kortörténeté­nek tabellaris ismertetése következik, amelyek az utolsó tiz év alatt a fülészeti tanszék beteganyagában szerepeltek, E- zek alapján igyekszik a tényleges összefüggést megállapíta­ni a tampon es otitis között, amely kérdésnél különválaszt­ja a retronasalis tampontaz elülsőtől. Az otitis keletkezése némelykor az első 24 órában, máskor csak napokkal később történik.- Súlyos kezdeti tünetek mellett aránylag ió prog­nosis,* 28 esettől csak négy került műtere; egy esetben peri­­sinuosus tá&yog, egy másik esetben agytályog volt jelen. Ha­láleset nem fordult elő.- A bakteriológiai leletek igy osz­lottak meg: streptococcus haemolyticus 7, pneumococcus 3, streptococcus mucosus 2, streptococcus viridans 1, Gram ne­gativ diplococcus 1, streptococcus'haemolyticus 4pneumococ­­cus 9, streptococcus haemolyticus 4 bacillus pseuaodpht.l, staphylococcus 4 pneumococcus 1, pneumococcus 4 tetragenuS 1, pneumococcus 4 Gram negatio diplococcus 1; staphylococ­cus 4 bacillus pseudodiphth.44 diplococcus 1. Feltűnő a streptococcus haemolyticus es a vegyes primaer polymicro­­bás/ fertőzések gyakorisága. Ismerteti az egyes microorga­­nismusoknak megfelelő klinikai képét. A relativ jóindulatu­­ságot az magyarázza, hogy a tampon-otitisnél szereplő bak­tériumok a szervezetben / orr-garatnyálkahártya felületen/ mar megvannak, a'tamponálás révén virulentia-fokozódáson mennek keresztül. * • 18.a. Ugyanaz magyar nyelven megjelent az Orvosi He­tilap mill, kötetében. 1929. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom