Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1932-1933 (HU-SEKL 1.a 59.)
1932.11.30., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - 19. Mozsonyi Sándor dr. magántanári képesítése II. fokon
rj 9 19. / A hallószerv lueses megbetegedése*. m» mm mm mt mm — ' — — Orvosi Hetilap LXXIII. kötet 50 szám.1929. ' • A külső-, közép- és belsőiül lueses megbetegedéseit tárgyalja, melyek közül az utóbbiak leggvakoriabbak u.n. neuro labyrinthitis luetica képében. Szerzett lues,ese** tón a subjectiv tünetek közül leggyakoriabbak a fülzugás és szédülés, mely lehet állandó jellegű, de sokszor Meniere - szerű ronammkra emlékeztet. A hallasi zavarok'igen korán jelentkeznek, teljés megsüketülés azonban 5-6-ho előtt ritka. A vestibularis-ingerlékenység csökkenése gyakoribb ca-' lorisalasra, mint forgatásra vonatkozólag. Nem ritka a teljes vistibularis-kieses, sőt az isolalt vestibularis-megbetegedés sem, A megbetegedés másik csoportjában maga az' ideg betegszik meg, előfordul lueses panotitis is.- A veleszületett luesnel leggyakrabban a pubertas idejében manifestalódnak a tünetek: a diagnosist megkönnyíti, ha a Hat— chinson-trias másik két tagja is jelen van. A cochlearis és vestibularis rész megbetegedése inkább halad párhuzamosan, mint szerzettnél: minthogy azonban a statikai készülék kiiktatása rendszerint fokozatosan következik be, sokszor teljesen hiányzanak a subjectiv vestibularis-jelenségek. A’ calorisalasi,reactio itt is gyakrabban hiányzik; ez a labyrinth- folyadék megváltozott consisténtiajára enged következtetni.- A therapiat sohasem kezdjük salvarsannal, hanem előkészítjük a szervezetet bismuth vágj'- higany adagolásával; ily módon a salvarsan -éra kezdetén oly gyakran jelentke * zeit neurorecidivát teljes biztonsággal el tudjuk kerülni., Legjobban,a,kombinált bismuth-salvarsan-kezelés vált be, lázkeltő eljárások csak metalueses hallószerv-megbetegedéseknél jöhetnek szóba. A gyógyeredmények annál jobbak, minél fiatalabb,a beteg, minél frisebb a megbetegedés, minél jobb a,hallás és,minél sértetlenebb, a statikai készülék a kezelés megkezdésének idején, / Összefoglaló közlemény/ » 20, / Aetiologische Betrachtungen über partielle oder gänzliche Fiebérlosigkeit bei Sinusthrombose. ' ' Archiv für Ohren-, Nasen- und Kehlkopfheilkunde Bd.CXXII,1929. A sinusthrombosist rendszerint hidegrázással járó, intermittáló hőmenet kiséri, vagy magas continus van nelen;,a napi maximum meghaladja a 59 fokot. Alacsonyabb nőmérsékek rázóhideg nélkül főleg staphylococcus-fertőzéseknel fordulnak el#,/ 1,5«sz,közlemény/, A sinus műtéti' kiiktatását követő lázakat már nem a helyi folyamat, ha - nema septicus állapot tartja fenn.- Láztalanság igen ritka sinusthrombosisnál, főleg ritka, hogy szétesett, genyes, S9k bacteriumot tartalmazó láztalan maradjon.- A Iáztalansággal járó'sinusthrombosisok okát a következőkben foglalja össze; 1,- Helyi okok: a,/ tömött steril thrombus; b./ Középén fertőzött, ellágyult thrombus, mely úgy centri - petalisan, mint centrifugalisan tömött thrombus által van elhatárolva; c,/ szervülo thrombus; d./ az alsó sinusszakasz elzáródása compressio / cholesteatoma, porisinu - osus tályog, vagy thrombus-szervülés által/; ezek az elváltozások a jugularis-lekötés által teremtett helyzethez hasonlatos állapotnak felelnek meg; 2,- Általános okok:
