Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1931-1932 (HU-SEKL 1.a 58.)

1931.10.13., 2. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - VII. Kultusztárca ügykörébe tartozó állami és nem állami alkalmazottak nyugalomba helyezésénél követendő eljárás - 47. Kultusztárca ügykörébe tartozó állami és nem állami alkalmazottak nyugalomba helyezésénél követendő eljárás

- 25 -körülmény, hogyvalaki a nyugdíjra igényt adó elétkort elérte, egymagában,vagyis ha az illető egyéoként szolgálatát kifogástalanul teljesíteni Aépes nem teszi szükséges* sé a nyugdíjazás kezdeményezését.1'

Ez általános rendelkezés azonsán nem tartalmaz külön intézkedést az egyetemi tanárokra s csak " a kultusztárca ügykörébe tartózó állami és nem állami alkalmazottak nyugalomba helyezésével, követendő eljárásról általában szól.

Ilyen körülmények Között jogos a kétely, hogy vonatkozik-e az egyetemi tanárokra, annál is inkább,mert a Miniszter ugyanebben a rendeletben azt mounja,hogy a nyugdíjazás inati kérvények benyújtására való felhívást iaagana*. tartja fenn s olyan esetően a mikor az alkalmazott nyugdíjazása szükségessé válik,erről a miniszternek jelentés teendő s döntését kell kikérni. De ki tegye ezt az egyetemen ? A Hector,a tanáos, a kar? Erről nincs diepos^ió.

De meg a törvény s az azt kösetö rendelkezések minden egyes esetuen az egyetemi tanárokról külön emlékezik meg, mert az eljárás velük szemben más volt,mint a töbui alkalmazottal szemben.

Ezért azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nan:ymól tosá^odhoz, hogy a kételyt eloszlatni mé l toztussek. Tanártesóül etünk azon véleményen van,hogy az egyetemi tanári állas egyik legfontosabb előjoga s az eredményes munkásságnak egyik legfontosauo előfeltétele a függetlenség. Épen ezéit az állasban való visszatartás s annaiw azon módszere, hogy a tanaitesoulet szavazassa! vaGy

4^