Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.05.20. rendes 9.

3 Q az úgynevezett társadalmi.egészségtan,mely az

* %

általános egészségtannak a társadalom érdekeinek szempontjából fontos részeit, gyűjti egybe, igy pl.nem a táplálkozás, hanem a néptáplálás ügyét,nem a nemibetegségeket,hanem a nemi élet eltérését, nem az embejokát, hanem a lelki fogyatkozások társadalmi kihatását,nem a lakás építést,hanem a lakáspolitikát,az emberkate- goriák gondozását,megfigyelését,biztosítását, a népnek egészségügyi vezetését,a pénztári szak“ értői szolgálatot,a sport-,ipar iskola-,katonai ^ygieniát,az egészségügy vezetésének, szá- montartásának és keresztülvitelének problémá*■ V • , *

it stb.,vagyis azokat az ismereteket tárgyalja, amelyekre az orvosnak mint közfinctmonáriusJ • - •„ t

nak szüksége van.

Ennek a nemzet szempontjából való fontossága kiviláglik abból, hogy a szociális hy- gieniának Berlinben rendes,Münchenben rendki*• - - - g •' *• t

vüli tanszéke van, 12 egyetemen Lehrauftrag alapján tanítják.és a múlt félévben.20 német

egyetemen 80 idevágó collegium volt hirdetve. c

Ezenkívül Charlottenburg és Düsseldorfban egy- egy társadalmi egészségtani akadémia,működik, melyek évenkint egy 4 hónapos tanfolyamot tar" tanak. Egyedül a charlottenourgi kurzusban 58 előadó összesen 444 előadást tart. Részletesen foglalkozik végre Németországban a társadalmi egészségtannal minden technikai,gaz- dasági és kereskedelmi főiskola is.

Az ilyen .világramlatnak ignorálása egyformán veszéllyel járna úgy az orvosi Eenrxt

dünkre, mint a hazai egészségügyünkre.Viszonyt a legbiztosabb védekezés a pénztárakban a bü- rokratikus és financiális szempontok egy.ojdahoo ..