Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.05.20. rendes 9.

Iu tultengése ellen az,.hogyjó szakkiképzést adjunk azoknak az orvosoknak,akik akér az e- gészségügyi közszolgálat terén akarnak érvényesülni, akár a pénztárak körében működni.Ha ezt nemtesszük meg, akkor ezzel feljogosítjuk a pénztárt arra, Hogy elvonják a beteganyagot ambulantiánkról,hogy az állam pénzén ők építsenek klinikákat, maguk szervezzenek tanfolyamokat, kiadjanak felüldiplomákat, aminek következménye egyetemünkre nézve igen súlyos lenne. Ä mi tanításunk pl.az ipari megbetegedések terén máris gyengül s ezután még inkább meggyengülne, viszont a medikus észrevenné,hogy

az egyetemi diploma a praxishoz ssupán elméleti jogosultságot nyújt, az állások felett a- zonban csakis a pénztár rendelkezik,ez pedig tetszése szerint további qualifikaciós feltételeket tűzhet ki és ezzel leszállítja a diplomák értékét.

Ilyen aggodalmak már régen a köztudatban voltak és pl.egyikünk már 1900-ban 1903 - ban és 1927-ben Írott cikkeiben kifejezést a- dott azoknak, továbbá SCHOLTZ KORNÉL állantit kár ur is felszólalt 1926-ban és hangoztatta a szocialhygienia tanításának sürgős fontosságát, amikor az Országos Orvosszövetség 1929- ben kérte a népjóléti és a vallás- és közoktat tásügyi miniszter urat,hogy a társadalmi egés&- ségtan a klinikai oktatás második seraesteré- ben, tehát a hatodik félévben önálló vizsgatárgyként taníttassák. Á vallás és közoktatás- ügyi miniszter ur Karunkhoz leküldte a felterjesztést, a Kar Verebély Tibor és Mókám Laj ce ny-.r. tanárokból álló bizottságnak adta ki az ügyet; van szerencsénk már most a bizottságnak márc. 24-én tartott üléséből kifolyólag a kö-