Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.05.20. rendes 9.

-^c7h- . írását sikeres colloquiumtől teszi függővé. 1458/1929-30. A kar az illető tanárok által bejelentett hallgatóktól az in­dex aláírását megtagadja. 61. VII.Társadalom^egészségtannak, kötelező, szigorlati tárgyként való ok­tatása. Előadó: Nékám Lajos ny,.r. tanár. Tekintetes Tanártestüéet / t Aki az orvosi gyakorlatnak fejlődését fi­gyelemmel kisérte,észrevehette,hogy az utol­só 50 év nagy változást hozott benne. A cél eleinte kizárólag az egyes oeteg embernek meg gyógyítása volt, később kialakult a társadalmi közösségnek érzése,az együttes védekezés szük­ségének gondolata, melyhez legújabban az egész ség megóvásának, a betegségek intézményes meg­előzésének, az exponált embercsoportok, mint anyák,csecsemők,gyermekek,munkások, aggastyá­nok, gondozásának. óhaja is járult,de nem önkén tes jótékonyság,hanem a kötelező biztosítás a- 1apján. A feladatok az emberek kora,neme,fog- lalkozása, életviszonyai stb.szerint nagyon különbözők lévén,megoldáuk óvatos körültekin­tést, uj jogszabályokat és az általános népjó­léti és egészségügyi közigazgatás keretén be­lül igen költséges szervezeteket igényelt,me­lyek az orvosokat is egészen uj helyzet és uj feladatok elé állították. Ez az átalakulás világmozgalom volt és keresztülvitele mindenütt nagy rázkódásokat oko­zott, A francia kamara pl.e hó 25-én fogadta el 576 szóval 29 ellen az Assurance Eociale tör­vényt, azonban 10 évig tartott, mig ott a nép érdekét az orvosok jogos kívánságaival és az állam teherbíró képességével összeegyeztetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom