Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.05.20. rendes 9.

sikerült, pedig Franicaországban nár elő volt készítve a talaj azzal, hogy 24,000 kölcsönösen sególyző egyesület működött, amelyeket a törvénynek tulajdonképen már csak egyesítenie kellett.

Nálunk az első általános törvényes szervezés tudvalevőleg az 1907.évi XIX.t.c.kel; történt,nagyon szerencsétlenül, mert ez nem e- légitette ki a biztosítottakat,elnyomta az orvosokat,maga a pénztár pedig- a törvényes « állapotokat felforgató elemek organizatiója lett. A jogrend helyreál1itásakofc tehát sürgősen át kellett szervezni ezt az intézményt, * ami tudvalevőleg 3 év előtt meg is történt.«

Az uj áramlat nemcsak az egyes embert«, hanem rajta keresztül az egész társadalmat a legkülönbözőob veszélyek,ártalmak, nehézségek ellen védeni kivánja. Ennek elérése« céljából t kivitte, hogy a népess%ek legnagyobb részét, némely országban 85-90 c/£-át kötelező szervezetbe tömörithette. Ez az orvosok érdekeit természetesen a legsúlyosabban érintette és őket viszont arra kényszeritette,hogy ellenalakulatokat, szövetségeket alakítsanak, melyek néha a legsúlyosabb harcok és bojkottok árán törekedtek az orvosok veszélyeztetett existentiáj.át lehetőleg megmenteni.

Németorszá ban ez a szövetség a Hart- mannbund, mely védi az orvosoknak több mint 80 %—át kitevő pénztári csoportját. A francia orvosok syndikatusa Balthazard párisi tanár elnöklete alatt mintegy 20,000 taggal bir; nálunk a különböző pénztári és biztosítási orvosok száma kb.4500-ra tehető, látható tehát, hogy e kérdés mind a három országban a legerősebben érinti az orvosok helyzetét.