Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.04.29. rendes 8.
t'knál is lehetséges, az ilyenek beolvadása könnyű, mert a rokon lelki dispositióval bird fajták a beolvasztó fajta hagyományait,múltját a magukénak tudják tartani. Aktives passiv psychéjü emberfajtákat « különböztet meg. a passziv fajták fefítaftásÍ_éSzkö: ze az alkalmazkodási képesség; ezek nem államalkotók vagy államfentartók. Aktivok a harcia,-vállalkozó jel lemüek, akik nem alkalmazkodnak a körülményekhez, hanem elfoglalják a nekik megfelelő környezetet,arisztokratikus gondolkozásnak, más fajtával való keveredéssel szemben elzárkózók. A fajtaság constitutiona- lismus; ez az oka,hogy a fajta minden egyede külső be hatásokkal szemben a priori meghatározott, azonos tudatalatti formákban reagál. Ezeket a megállapításokat a magyarságra alkalmazza. Eszerint a mai magyarság ha nem is egységes fajtából való nemzet,minden kevertsége ellenére fajilag is jellegzetes,más európai nemzetektől különálló lelki tulajdonságokkal bir. 4/ A kultúra összeomlásáról.BÁRSQNY-serleg- aiató beszéd. 1927. április 21. ű.H. 1927.18. sz. Népek,nemzetek sorsa fajtabéli tulajdonságok mellett a nemzeti tehetségektől és geniek-től függ. A tehetségtartó és őrző magasabb társadalmi osztályok fennmaradása nemzeti szükséglet. Ezért vészé” lyes a magasabb társadalmi osztályokban beálló kevés gyermek rendszer vagy gyermektelenség. A felsőbb osztályok kellő szaporásága mellett azonban _ .S. , t fr nincs ok az amerikai szerzők kultura-ös'szeomlásá- tól tartani. 5/ Az orvosi dilettantismusról. A Népegészségügyi Muzeurn koruzslási kiállításával kapcsolatban az Orsz. Orvosszöv. közgyűlésén tartott előadás.1928 / Orsz.Orvoszov. lapja./ *• ’ * O Hibás ebben az orvostudománynak - nem a közegész$6$
