Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.04.29. rendes 8.

ségtannak- népszerűsítése is,'mely igen gyakran kuruzslásnak vagy erre hajlamosaknál hypochond- riának az alapja.

6/ Nationalismus-neonationalismus.Napkelet.

1928.

Nationalismus a nemzetnek intensiv és extensiv fejlődésre való akarata, a nemzetnek naggyá,más nemzeteknél nagyobbá tételére,mely javarészt öntudat alatti és a nemzetet alkotó fajták lelki constitu- ciójából fakad. Intensiv fejlődési eszközök a természetes szaporodás,alkalmazkodási képesség,vagyono- sodás,, művelődés. Ezek szerint neonationalismus a- latt az előbbinek az adott viszonyokhoz alkalmazott változó módszereit kell érteni; ezt szolgálja a nemzeti eigenetika, a tehetségek selectiójának előmozdításba közélettől visszavonult tehetségeknek abba való bevonása, a tömegek nevelése,a .demagógia tömeghatásának ellensúlyozása, a nemzeti tradi'tiók c cultusa. Mindez a neonationalismus feladata ^biológiai átalakulásra nincs lehetőség,de se lecti óra van.

7/ Megjegyzések dr. ZÁBORSZKYNAK " A társadalom biztositás kiterjesztése" c.közleményeihez./MONE

iiS’xii™/

A közegészség mindenkor ott javul, ahol a népvagyonosodás és,műveltség emelkedik. A társada- lombiztositás nem oka Angliában sem az egészségügyi viszonyok javulásának;:ennek.oka az, hogy Anglia 50-60 év alatt legalább 100 %-al lett gaz- d agabbá. Mákunk az Alföld tuberculosis kérdése sem oldható meg társadalombiztositással, hanem csak az Alföld termékenyebbé,gazdagabbá tételével. A társadalombiztosítás nálunk honos rendszerének széleskörű kiterjesztése szegény társadalmak in- ségberendezése. Az orvosi kar szempontjából pe-