Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.04.29. rendes 8.
682 - so positast es diabetest. Ezután az idetartozó egyének túlérzékenységével, az anaphylaxia súlyos tüneteinek gyakoriságával foglalkozik. A Moro-féle konstituciós túlérzékenység idiosynkrasiát jelent.. A konstitució okozta valamely alacsonyabb értékű anomalia az- összervezetet érinti, mert egyetlen szerv konstituciós elváltozása valamennyi szeli? működési korrelációjának megzavarását okozhatja. 2/ Az egyke oka és ellenszerei.Társadalom- tudomány 1924. I.sz. Az anyaságra vágyás ösztönének elnyomása, az anyaság akaratának hiánya, a végső oka az egyke- rendszernek. Nem a nagyon szegény,hanem a gazdag földműves és a városlakó gazdag osztályok betegsége, tekintet nélkül a vallásra. Az etikai érzék csökkenése adja fejlődésének talaját. Az orvoslás elsősorban etikai,másodsorban nemzatgazdasági feladat. Az orvos szerepe háttérbe szorul; az egykének leginkább a fogamzás megelőzése, sokkal ritkábban művi abortus az eszköze. A művi ábortusok csak konzíliumok vagy klinikán, közkórházi osztályok döntése alapján legyenek végrehajthatók. 3/ Fajtaság és magyarság. Napkelet 1924. I.sz. Fajta és nemzet különböző fogalmak; az utóbbi keletkezik az előbbiekből. A tiszta típusok elmosódnak;:de a kevésbbé kevert aránylag tiszta faji típusok - az állattenyésztők szerint - nagyobb átörökitő erővel bírnak, vérszilárdak.Azonos, vére» szilárd fajták keveredése az eredeti keverékhez a nemzetben a fajtabéli tulajdonságokat erősiti,ellenkező keveredés gyengíti. Erősiti az "ősveszteség" _ A is,amely a beltenyésztést lényegesen fokozza. A beltenyésztés kevésbbé kifejezetten nagyobb földrajzi egységekben is megvan,továbbá társadalmi egységekben is. Idegen fajtáknak lehetnek tulajdonságaik,melyek egymást az utódokban erősíthetik, ez emberfajm
