Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
‘J> <0 4 O 982/1929-30. I. Dr, ACÉL DEZSŐ főorvos tudományos dolgozatainak II, fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. RIGLER GUSZTÁV egyetemi ny.r. tanár. Tekintetes Tanártestület ! Dr. Acél Dezső a közegészségtani intézet volt tanársegéde jelenleg a zsidó kórház laboratóriumának vezetője és a Kórház helyettes igazgato-főorvosa először 11 év előtt folyamodott docentaráért. Ügye a közbejött akadályok miatt elévülvén aj folyamodás benyújtására utasit- tatott. Ezen aj folyamodását Karunk folyó évi junius^hó 4-én tartott II. rk. ülésén tárgyalta az első fokon, -"amidőn1'is szótöbbséggel a magántanári cselekmények II. fokára bocsáitatott. Dr. Acél Dezső tudományos irodalmi működésének egyik biráló- jául alulirott küldetett ki. Bátor vagyok ilyen minőségben a következő jelentést terjeszteni a tekintetes Tanártestület elé. A ll év előtt kiküldött két biráló: liebermann^és^Preisz tanárok Acél dr. addigi tudományos működésének súlyát egymástól erősen eltérően értékelték. Liebermann tanár a folyamodóban kiváló tehetségű és készültségi szakembert látott, aki a hazai tudomány diszére fog válni, aki feddhetetlen jelleme,^nagy szorgalma ás tanitóképessége is prae destinálnak az akadémiai pályára." Preisz tanár elismerte ugyan, hogy Acél dr. rendelkezik a búvárig ti gyakorlottsággal és kritikával, mely őt az orvosi tanulmányok önálló művelésére és ónálló kutatások végzésére képesiti s nem kételkedik abban, hogy Liebermann tanárral közösen publikált dolgozatokban az eszmék felvetésében és kidolgozásában Acél dr.-nak is méltó része van, saját tudományos közleményei azonban apróbb témákra vonatkoznak és nagyobb elmélyedést nem árulnak el. Acél dr.-nak első kérése beadásáig /1918/ 19 dolgozata jelent meg nyomtatásban, mintegy 160 oldal terjedelemben. Ebből 3/5 rész 100 oldalon a saiát, - 2/5 rész 60 oldalon Liebermannal közös szerzői nevet visel. A lö saját dolgozat közül csak hármat emelek ki, - amelyeket a legértékesebbnek tartok. Ezek: u A vörös vérsejtek ellenállásáról", - 11 Uiabb adatok a vitaminról", - 11 Salétrom kimutatása huskészitményékben" ugyanezeket ás ugyanigy méltányolják előző birálók is. Ha ezek értekét osszehasonlitjuk a Liebermannal együttközölt 9 dolgozatéval, azt kell mondanom, hogy"utóbbiaknál a felvetett problémák súlyosabbak, a megfejtésük nehezebb, természetes tehát, hogy.bel- értékük is nagyobb. Ugyanezt mondja róluk első jelentésében Preisz tanár is, - akinek birálatához mindenben csatlakozom nagxrj is. Acél Dezső dr. docenturájának elhalasztása, után sem szűnt meg dolgozni. Újabb 10 éves munkájának eredményét idecsatoltan ismerte- t em. ' / 1919-tól máig megjelent 16 dolgozata közül 5 saját nevével, 11 pedig társszerzőjével jelent meg, akik az ő tanitványai / alorvosai/ Mind fi 16Í-on végigvonul az az irány, amelyik az ejLsc 19 közleményen is feltűnik. Az t.i.- hogy az összes dolgozatok 50.>-a serolo- giára, 20^>-a bakteriológiára* 20 *<£-a chéniai vizsgálatokra esik, A fennmaradó 10 ,© elaprózódik különböző kérdésekre, , A 16 dolgozat közül csak kettőt kászitett még a Kögegeszseg- tani ^intézetben. 1921. szept. 1-án ugyanis átlépett a pesti izr,^ hit-^ község kórház,.inak szolgálatába, ahol a központi laboratoriur* főorvosává nevezték ki, - ahol most is ezen. valamint helyettes igazgat o-foor- vosi minőségben teljesit szolgálatot. , , , Ezen. a 16 dolgozatán erősen meglátszik az,.hogy szerzőik egy korházi s nem elméleti intézeti laboratóriumban végzik tudományos munkájukat. Ez aaonban véleményem szerint semmit sem von le Acél ar. érdemeiből, sőt növeli azokat, mert épen ezzel mutatja meg azt, h.ogy o iá/
