Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1929.12.03. rendkívüli 3.
2 éves egyetemi alkalmazása alatt megtanulta megszeretni a tudományos munkát,- és azt változott körülmények között is nem csak tovább folytatja, hanem tanítványokat is tud magának nevelni.- Mindezek alapján tisztelettel javaslom, máltóztassék Acél Dezső dr.-t a magántanári képesités további cselekményeihez bocsátani.Budapest, 1929. évi november hó 10-én. Dr. BIGLER GUSZTÁV s.k.' egyetemi ny-.r. tanár bíráló. Dr. Acél Dezső tudományos irodalmi működése 1918- tól-1928.-ig. 1. / Dr. Acél Dezső: A fémek olygodynamiás hatásáról. / Orvosi Hetilap 1918./ Ezelőtt 10-15 évvel feltűnést keltett a tudományos világ-^ ban is a fémek baktericid hatása, mely akkor is létrejön, ha az oldószerben a fém oly kis mennyiségben van jelen, hogy azt vogyileg ki sem lehet mutatni. Á fémeknek ezen hatását elnevezték olygodynamiás hatásnak. Némely szerző felvette azt, hogy ennek a baktericid hatásnak az oka a fémek valamiféle misztikus távolhatásában keresendő. ^ Acél dr. vizsgálataival kimutatta, hogy az ezüst u.n. olygodynamiás hatásának az oka az ezüst oldódása. Direkt módon úgy mutatta ki*. hogy érzékeny mikrochémiai reakciókkal bebizonyitóttá az ezüstlemeztől baktericid hatásúvá vált vizben az ezüst jelenlétét. Indirekt módon pedig úgy, hogy az oldatban lévő ezüstöt oldhatatlan állapotba vitte át /ammoniumsulfiddal/ s ekkor a baktericid hatás azonnal^megszűnt. Sikerült tehát kimutatnia az ezüsttől baktericid hatásává vált vizről azt, hogy a hatás oka nem valami misztikus távolhatás, vagy a fém^felület én lejátszódó tünemény, hanem egyszerűen a fémnek vizben való oldódása. űög Birálat: ügyes gondolat ás jól választott kísérleti berendezés. o 1. a/ Dr_j_ Ac_él_De_zsőg Üb er_dj. e__o Ív go dynamische W irkung der Metaller^ / Bioch.Zeitschr.1920./ Ugyanaz németül. 2. / Dr_;_ Acál_De_z_ső_g A nitrogén meghatározásának egy. gyors miykro_m_ód_sz_ero_. / Orvosi Hetilap 1922./ A módszer az eddig ismertektől abban különbözik, ^hogy f sze_ vés anyagoknak a kénsavval való elroncsolása után a nitrogénból .keletkezett anmoniumot nem' destillálja le, hanem a keletkezett ampomum mennyiséget' ugyanabban az edényben melyben a roncsolást végezte. Ness- ler reagenssel kolorimetriás módon határozza meg. Ezzel egyrészt kip küszöböli äi destiliáiást. az ezzel járó eszközöket és anyagv'esztesse- get, másrészt .a titrálást is. így nem kellenek pontosan beállított sav es rugóidatok. Szerző szerint e módszerrel • minden oldatban,levő szerves anyag nitrogentartalma megh .tározható, igy a tejnek, vizeletnek, W
