Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)
1930.06.02. rendkívüli 8.
3 A 005 nevezte el ezt a gombát; átengedte tehát a feliidézést. Hube dolgozatából azonban megállapítható az ő prioritása. Ez a cikk franciául is megjelent. 5./ Bgy további nagyobb dolgozata 3zinnyei_ Józsefnek a magyar nyelv í_sz_etz_ől_ tartott, rektori beszédével foglalkozik és neuusak a magyar orvosi nyelvűéit, öTe áltálában a magyar nyelvnek; fejlesztésével, illetőleg mai” elhanyagoltságával, a tervszerű* reformoknak szükségével foglalkozik és tömérdek példát idéz arra, hogy a német, francia, angol nyelvet milyen fáradsággal, gonddal és szakérteleméi csiszolták ki az ottani nyelvészek, óig a. mieink aegél égődnek azzal, hogy regisztrálják a felmerülő hibákat, a beözönlő idegen szókat és a rossz kifejezéseket. 5./ Egyik klinikai cikke az_oxtragenitalis sj'ph_ilj.s_es_ierrőzés lo dii 1 iattiójával foglalkozik. A budapesti egyetemi Bor- és Nemikortani klinika anyagában 33,392 syphilis eset közül 437-nél volt az infectió extragenitalis. Ezeket" részletezetten tárgyalja és suliti, hogy bár a syphilis pathologiája lassan alakult ki, egyesek már korán felismerték az extragenitalis fertőzés fontosságát. Már Paracelsus irataiban van erre allúzió, a legfontosabb azonban a kolzsvári Jordán Tamás irata, aki egy brünni fürdőből szétterjedő epidémiára hivta fel a figyelmet. Abból, hogy nálunk az extragenitalis fertőzés is a 20-25 éves korban leggyakoribb, feltételezi, hogy nálunk ez is a nemi élettel összefüggésben lép fel, melyet megerősít az a tény, hogy az extragenitalis fertőzés helye, a poiigenitalisoktól eltekintve, főleg az ajak, a tonsilla és a nyelv. Pontos dolgozata, amelyet németül is közölt,_a_d£rmmtolof ia nomenclaturá^ával foglalkozik, Ez tulajdonképen utóhangia a mar dús non e nola túráját tanulmányozó dolgozat gondolatmenetének. Részletesen utal arra. hogy nemcsak régebben adott mindenki tetr- szésszerinti nevet a betegsegeknekf nem véve tudomást mások korábbi elnevezéseiről, hanem ugyanaz történik na is. Ezért rengeteg synonym és homonym szó keletkezett, aiánl.tos lenne tehát egy olyan kongresszusi megállapodás, amilyen evekkel ezelőtt Baselben az anatómiai elnevezéseket megreformálta. Herczegnek további dolgozatai, mint említettem, csaknem az összes foil'os tudományágakat es szakmákat f elölelik. Egy részük klinikai irányú mások például a következő thámákkal foglalkoznak: Az orvosi felíedezásek es feltalálók életkora. Az inxluenza járványok története. Az 1923-27 évek centonnarialis fordulatai. Az uralkodók betegségeinek politikai kihatásai, az orvosi babona. Orvosok mint a szépirodalom művelői. A fertőző betegségek jellegének^megváltozása a törénelom folyamán. A syphilis kihatása a házasságra. Az orvosképzés, az oivosi" rend helyzete, a társadalombiztosítás különböző ágazatai, igy az iskolaorvosok, kórházügy, népbetegségek leküzdése, járvényügy, Angliának, nmoiikának fejlett helyzete; a népszövetség egészségügyi működése; a természetrajz, zoologia* chemia, technika naladásának kihatása az orvostudományra yaz ifjúság erkölcsi és egészségügyi védelme tervszerű sportol tatása; népesedési mozgalmak; a fajvédelem kérdései stb. Mindezek nem egyszerű^adat- gyűjtemények, hanem tervszerű didaktikai célú élénken és világosan megírt rövid essayek, melyek nagy népszerűségre tettek szert as igy elősegítették a szerző célját, a tanítás ugyanok szolgálatát. — o —
