Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.02. rendkívüli 8.

3 A 005 nevezte el ezt a gombát; átengedte tehát a feliidézést. Hube dolgo­zatából azonban megállapítható az ő prioritása. Ez a cikk franciául is megjelent. 5./ Bgy további nagyobb dolgozata 3zinnyei_ Józsefnek a magyar nyelv í_sz_etz_ől_ tartott, rektori beszédével foglalkozik és neuusak a ma­gyar orvosi nyelvűéit, öTe áltálában a magyar nyelvnek; fejlesztésével, illetőleg mai” elhanyagoltságával, a tervszerű* reformoknak szükségé­vel foglalkozik és tömérdek példát idéz arra, hogy a német, francia, angol nyelvet milyen fáradsággal, gonddal és szakérteleméi csiszol­ták ki az ottani nyelvészek, óig a. mieink aegél égődnek azzal, hogy regisztrálják a felmerülő hibákat, a beözönlő idegen szókat és a rossz kifejezéseket. 5./ Egyik klinikai cikke az_oxtragenitalis sj'ph_ilj.s_es_ierrőzés lo dii 1 iattiójával foglalkozik. A budapesti egyetemi Bor- és Nemikortani klinika anyagá­ban 33,392 syphilis eset közül 437-nél volt az infectió extrageni­talis. Ezeket" részletezetten tárgyalja és suliti, hogy bár a syp­hilis pathologiája lassan alakult ki, egyesek már korán felismerték az extragenitalis fertőzés fontosságát. Már Paracelsus irataiban van erre allúzió, a legfontosabb azonban a kolzsvári Jordán Tamás irata, aki egy brünni fürdőből szétterjedő epidémiára hivta fel a figyelmet. Abból, hogy nálunk az extragenitalis fertőzés is a 20-25 éves korban leggyakoribb, feltételezi, hogy nálunk ez is a nemi élettel összefüggésben lép fel, melyet megerősít az a tény, hogy az extragenitalis fertőzés helye, a poiigenitalisoktól eltekintve, főleg az ajak, a tonsilla és a nyelv. Pontos dolgozata, amelyet németül is közölt,_a_d£rmmtolo­f ia nomenclaturá^ával foglalkozik, Ez tulajdonképen utóhangia a mar dús non e nola túráját tanulmányozó dolgozat gondolatmenetének. Részletesen utal arra. hogy nemcsak régebben adott mindenki tetr- szésszerinti nevet a betegsegeknekf nem véve tudomást mások koráb­bi elnevezéseiről, hanem ugyanaz történik na is. Ezért rengeteg sy­nonym és homonym szó keletkezett, aiánl.tos lenne tehát egy olyan kongresszusi megállapodás, amilyen evekkel ezelőtt Baselben az ana­tómiai elnevezéseket megreformálta. Herczegnek további dolgozatai, mint említettem, csaknem az összes foil'os tudományágakat es szakmákat f elölelik. Egy részük klinikai irányú mások például a következő thámákkal foglalkoznak: Az orvosi felíedezásek es feltalálók életkora. Az inxluenza járvá­nyok története. Az 1923-27 évek centonnarialis fordulatai. Az ural­kodók betegségeinek politikai kihatásai, az orvosi babona. Orvosok mint a szépirodalom művelői. A fertőző betegségek jellegének^meg­változása a törénelom folyamán. A syphilis kihatása a házasságra. Az orvosképzés, az oivosi" rend helyzete, a társadalombiztosítás kü­lönböző ágazatai, igy az iskolaorvosok, kórházügy, népbetegségek le­küzdése, járvényügy, Angliának, nmoiikának fejlett helyzete; a nép­szövetség egészségügyi működése; a természetrajz, zoologia* chemia, technika naladásának kihatása az orvostudományra yaz ifjúság erköl­csi és egészségügyi védelme tervszerű sportol tatása; népesedési mozgalmak; a fajvédelem kérdései stb. Mindezek nem egyszerű^adat- gyűjtemények, hanem tervszerű didaktikai célú élénken és világosan megírt rövid essayek, melyek nagy népszerűségre tettek szert as igy elősegítették a szerző célját, a tanítás ugyanok szolgálatát. — o —

Next

/
Oldalképek
Tartalom