Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1929-1930 (HU-SEKL 1.a 56.)

1930.06.02. rendkívüli 8.

2

Aoo*

■

folyóirat.

B 69 oldalas nonographia a budapesti, párisi ás londoni könyvtárakban végzett kutatásoknak eredőányo. Herczeg kidomborítja benne a mohácsi vész előtti Magyarországnak szoros külföldi kapcsolatát it. Ilyen úton került Giovanni Manardi is hazánkban, ahol1 II. Ulászló királyi udvari orvosa lett. Korának egyik legjelesebb orvosa volt; már 20 éves korában előadott a ferran egyetemen. Átélte Olaszországban a hires első syphili-epidániát és erről egy fontos incunabuluoot irt. 1513-ban telepedett le Budán ás az or - yogtudomány történetére fontos leveleit1részben Magyarországon irta. Herczeg kiemeli Manardus itteni tevékeny orvosi működését: sok adatot tar fel Manardus magánéletére vonatkozólag is. Megállapítja, hogy rászívott az 1515-ben tartott bécsi kongresszuson; a levelekben1 sok jellemzőt talál hazánk akkori viszonyainak folyton sülyedő voltára nézve. Manardus sűrűn érintkezett az akkori nevesebb magyar személyekkel; igy Thurzó Elekhez, Szalkay Lászlóhoz, Fran- gepán Mátyáshoz több levelet intézett, -melyek azok szokásaira, betegségeikre és az akkori gyógykezelésekre világosságot vetettek.

2. / Egy másik dolgozatában / Manardusjd^rma^tologiai_nomenolaturája és rendszere./ Herczeg kimutatja, hogy a dermitológiai elnevezesöKef régeUbehTíritikátlanság jellemezte. Een is lehetett az másként, amikor sem a klinikai, sem a kértani, de még az ama - toniai ismeretek sem voltak még kiépitve. az elnevezések zűrzavarát fokozta még az, hogy a népies helyi elnevezéseken kivül görög, latin, arab és zsidó metaphoras nevek is forgalomban voltak. Manar- djis —z első, oki főleg a Sánc tunna Mihályhoz Írott levelében ezt a zűrzavart korlátozta^ Törekedett ebben a derma^ologiai műszavakat megtisztítani és az ő looalizációs és humorai n-thologiai rendszerébe sorozni, mert, amint kiemeli, az orvostudomány nem fejlődhet addig, amig a mükilojezések folytonos félreértéseknek szülei.

3. / Sgy taraudik igen értékes muíika_Pjerl_ici_Dán_iel é_le_tá_ről_ 2S_iiük£d_3sJ_rol_sz01*

Ehhez az adatokat Bálassagyaruaton a nógrádmegyei, Budapesten az Országos levéltárban gyűjtötte. Felkutatta Perlici 1705- 1778 származását is élettörténetét. Ez gondos külföldi tanulmányokat végzett, mielőtt Nográd vármegye tiszti főorvosa lett. Ekkor összehasonlítva a hazai és külföldi viszonyokat * látta, hogy Magyarország mennyire elmaradt. Ezért agitálni kezdett, hogy Magyar- országon egy Országos Könyvtár, egy Tudományos akadémia es Orvosképző Főiskola állíttassák fel. az utóbbinak érdekében 1742-ben részletes tervet dolgozott ki, melyet 1751-ben a bécsi kancellária utján Mária Terézia királynőhöz nyújtott be. A pozsonyi helytartótanács ezt a tervezetet az ország szűkös anyagi viszonyainak ürügye alatt elutasította, de mégis e kezdeményezésnek köszönnető, hogy 1769-70-ben felállították Nagyszombaton az első magyar egyetemi orvosi faklutást. Perlicinek nagy érdemei voltak a^közegészségügy terén is. 0 dolgozta ki az első megyei orvosi szabályrendeletet is, mely a m~g- nemében mintaszerű volt.

4. / Ugyancsak igen érdekes dolgozata Herczegnek az, amelyben Reu,.k Róbert_szerepét világítja meg a oyeologia terén. RooJjgfedez- tb fel embernél az eTsU pathogen .gomüáT,'Ri favust, lB36-ban. Felismerte, hogy az gomba és hogy elágazó és tagozolt fonalas ás spórás képletekből áll; ngy Hűbe nevű barátjával ennek dissertatiofában közöltette is a leletet. 1838-ban Romák ionoké, Schőnlein par soros közlésben ugyanezt a gombát irta le, összetévesztve a favust az impetigo val. Remak akkor túlzott lojalitásból Achorion ochőnleininok