A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 17., 6. rendkívüli

menetét a kölcsönös tehermentesitésben látjuk.

Erre a külföld számos példát szolgáltat«Eltokintve a német nyelv—területet,illetve a német tudomány befolyásé alatt álló területeket^ ^ok nagy s a tudomány ^ías fokára jutott államban példáját látjuk közös vonatkozású anyag két irányban való 'fejlesztésé^apen ezért azoknak a német szakembereknek, akiknem nyilatkozatát az előadó ur a maga megnyugtatására a pályázat alkalmával kikért^eltekimtve attól,hogy az alkalmasság tekintetében való tájé* kozódást egymagában az irodalmi ismerete és esetleges személyes értinkezés megbízható módon meg nem adhatja,irányadónak azért som tekinthetjük,mert az illető szakemberek,ami nyilatkoztaiból is kitűnik, füleg a nőgyógyászat szemüvegén korestül néztek a helyzetet s a hazai viszonyok ismerete nélkül nyilatkoztak.

Jängolországban,Spanyolországban.íranciaországc '

ban„ sőt még Romániában is az egyetemeken külön van képviselve úgy a szülészet, mint a nőgyógyászat és a tudományok torén is rohamosan előrehaladó Amerikai államikban is a legtöbb egyetemen ezt a rendszert látják megvalósítva.Párisban 6 klinikája van a sfcü-~ lészetnek és 4 klinikája a nőgyógyászatnak. Ugyanez a helyzet Washingtonban is. Vannak egyetemek,amelyeken dacára annak, hogy összes tanszékeiknek száma jóval csekélyebb, mint a budapesti/, külön szülészeti és külön nőgyógyászati tanszék áll fenn.

Ismételjük,hogy nem gondolunk a két szakma szétválasztására, ami ez idoszerint s vidéki egyetemeken teljesen lehetetlen volna,de igenis gondolunk egy bizonyos mértékű kölcsönös tehermentesitésre a budapesti egyetemen, amelynek két tanszéke erre módot ad. Mi nőm engedhetjük meg magunknak 8&t a luxust,hogy

két tanszékünk legyen olyan, amelyeknek személyzete

<

versenyezzen egymással az operativ gynaekologia dit

csőséghez vezető utján. Kívánatosnak és szükséges-