A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)

1929. május 17., 6. rendkívüli

n«k tartjuk, ” Jo “ a mellett a törekvés mellett,hogy az egyik tanszék mint nőgyógyászati minél szaba­dabban haladhasson azon az utón,amelyen képvise­lői annyi áldást fakasztottak a szenvedő emberi­v * ' f­ség számára és annyi dicsőséget szereztük a ma­gyar tudománynak,hzt hogy legyen egy másik tanszék is,amely a maga erejének teljessógótra szülészet fel­karolásának nemzeti nagyjelentőségű szolgálatába ál­­litsa be* Ez az érzésünk és a meggyőződésünk teszi kötelességünkké, hogy a pályázók felett szemlét tartva,minden más tekintetet félretéve kikeressük azt a férfiút, akiben leginkább l-átjuk a fennebb részletezett célok megvslósithatásának biztosíté­kait. S ezt a férfit LOVRICH JÓZSEFBEN á^kizáró- : lag ő benne véljük feltalálhatni. LOVRICH JÓZSEF dr. terveszrüen készült a szü- 1 éíszi pályára. 4 éven át kórbonctannal foglalkozott s egyideig a kórbonctani tanszéknek volt I. tanár­segédje. 17 esztendőt töltött abban az iskolában, amely SEMMELWEIS»KfiSMÁRSZKY ás utódai alatt, főleg a szülészetet karolta fel. Magántanári képesítést a " szülészeti mütóttanból" szerzett. Ezt a tárgyat t tanitja 20 esztendő óta»rendszerint LOO-at meghala­dó, újabban 200-at megközelítő tanítványának. 14 esztendő^óta igazgatója a bábaképzonek»tehát annak . az intézetnek, amelynek feladata a terhességgel as szüléssel kapcsolatos kérdéseket tanítani»eljárása­it és módszereit begyakoroltatni. Működésének el­ismerésével 1922-ben egyetemi rendkívüli tanári cí­met kapott, 1924-ben pedig a tanártestület egyetemi rendes tanári címmel való kitüntetésre hozta javas­latba. Ugyancsak az orvoskari tanártestület immár évek óta reábizza a szigorlatokon való kérdezést* Á szakelőadó ur által is elismerésre méltatott irodalmi munkássága is. különösen a szülészet te­rén jelentkezett, a móhojjkivüli terhességekről, móhreoedésokről, Müller-fele oxtractokról,a nők i n •• < • "j * • \ f , ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom