A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
elfajulása folyik* 2./ a csigolyaközti dúcokban -nincs elsődleges, csak másodlagos elváltozás, mely a gyökáridég pusztulásával arányos. 3*/ A gerincagyburkok lobos elváltozásai a tubesnek lueses természetű kísérő jelenségei. • 4./ A Red 1 ich-0bersteinér féle' gyökb-éfüződés helyének a tabes körfolyamatában jelentősége nincs. 5./ A hátsó gyökök spinalis folytatásában vagyis a hátsó kötelekben csakis a másodlagos elfajulás folyamata szerepel, tehát önálló rendszeres elváltozások hiányz^na^. 5./ Az agyi idegek táoesos elváltozásai lényegükben véve azonosak a gerincvelői gyökér ideg bántó. Inaival. 7./ 15 tabeses eset közül négyben sikerült a gyökérideg sarjszövet ében a spirochaetát megtalálni. 12. Bemerkungen zur Histogenese der Tabes.- arch„f.Psych. 67. Javarészt kritikai megjegyzések Hassin és Jakob dolgozataira^ elismeri, hog;/' a tabesnél az általa kimutatott granulomán kívül plasmasejtes és ljanphocytás érkörüli beszürődések is előfordulnak, de ezek kivételesen"akkor jelentkeznek, ha u.n. szövődött tabessel van dolgunk, vág;,ás intensívmeningitises elváltozásokkal. Vissza - utasítja teljes joggal Jákobnak azon megjegyzését, hogy a tabesnél a hátsó kötelekben az endogen pályák rendszeres elfajulása előfordulna, mert hiszen ezek a tiszta tabes eseteiben typikusan épek maradnak. Utal ígérsheimer-nek az opticusban talált snirochaeta leletére arra, hogy a spirochaeták ás a vascularis elváltozások^nein az opticus belsejében,' hanem a burkában mutatkoznál. Közelebbről vázolja a spirochaetáknak tulajdonítható szerepet Tinel-nék a subaraclmoidalis űrbe végzett china lusos befecokoriaezosei kapcsán, melyekből kitűnt, hogy főleg a subarachnoidalis oldalzugokban.dús festék lecsapódások találhatok, ott, ahol a nervus radicularis' székel, tehát a spirochaeták támadására igen előnyős helyen. 13. / Weiterer Beiträg^zur Pathogenese der Tabes.- Arch, f. Psych.70. Kritikai és kísérletes dolgozat, mely Spielmeyre-nek azon a tabe behatoló V-/ W i~iU y í-tabeses elfajul ,si folyamat a hát/ Redlich-Oberste iner hely/ kijelentése ellen irányul, hogy só' gyöknek a hátsó kötélbe való minta kisebb ellenállás pontján indulna meg, mivel szemben a gyökér környéki része szabad lenne, miből a tabes mint rendszeres metalueses bántalom következnék, nagyon helyesen utal Richter arra, hogy a hátsó gyöknek extraspinalis része támasztó ás oltakaritó elemeiben másképen épül fel, mint au intraspinalis rész. Bácskán végzett gyökátmetszésekkel beigazolja, hogy a hátsó gyök extraspinalis részében az elzsirositás ás eltakaritás már befejeződött, amikor az átmetszett spinalis grokérrészlet Riohter kísérletes adataiban teljes oagya - razatot talál s igy megdől Spielmeyérnék esete alapján a tabesas histogenesisáre vonatkozó vélekedése. . 14. / Einige Bemerkungen zur Pathogeneso der Tabes - ^-rch, f. Psych.72.1924. _ , , Rövid válasz Spielmeyérnék az előző dolgozatra vonatkozóan tett megjegyzéseire. 15. / Tabes és korai syphilis. - Orvosig hét iágo. 1922. Poor Ferencnek egy tabeses infectio esetéhez fűzött magyarázatára e£T génen észlelt lueses superne lyreigazito meg jegy' z Bseket.
