A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1928-1929 (HU-SEKL 1.a 55.)
1929. január 22., 4. rendkívüli
16. / Alközponti idegrendszer lueses betegségeire vonatkozó újabb kutatásokról.- A Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai 1924- ben. Az idevonatkozó ismereteknek áttekinthető formában való összefoglalása. 17. / Beiträge zur Klinik pathologischen Anatomie der extrapyramidalen Bewegungstörungen.- Arch.f. Psych.67. Az utolso 6-8 évnek legaktuálisabb’ neurológiai kérdéséhez, az extrapyramisos mozgászavarok kortanához ás kórszövettanához nyújt 3 különböző rendű elváltozáson alapuló 4 kóreset kapcsán becses adadokat. Az elsőrendű elváltozás a CO-mérgezás 2 esete, melyekben a pallidum kétoldali lágyulása amimiát és az egész testre kiterjedő rigort eredményezett. A második rendű elváltozás a heniathetosis esete 53 * éves_egyéneke, aki előrehaladott aortitisben szenvedvén, insultus -> szerüleg jobboldali bénulást és érzéstelenséget kap ugyanitt athetosisszeru mozgások kiséretében. az eset az arteriosclerotikus extrapyramidalis megbetegedéseknek tipusa, amely a nuci, caudatus fejében székelő lágvulasi cysta következménye., A harmadik rendű extrapyramisos bántalom^a torsios dystonia egy esete, mely eltérően a fenti 3 exogen esettől az endogen heredodegeneratios megbetegedésnek volt egy esete. Az idevágó irodalom adatainak világos feltüntetése után korszövettani leletet ismerteti, mely a striatum kétrendbeli ideg - sejtjeinek kiesésében, főleg a mól. caudatusban állott, mely folyamatot nem követte arányos gliapótlás; ezen kivül még a putamenben az idegrostoknak kifejezett ritkulása volt megállapithato. A pallidumban csupán a striatum degenerálásának megfelelő'striofugalis rostok kiesése arányában mutatkozott rostritkulas, a subpaliidas sostozat ép. Végül a nucl. substantiae innominatae és a nuci. ruber caudalis részében volt kiesés.- Leletei/nek értékelése tekintetében oda konkludál, hogy a torsios dystonia a striatum bántalmától függ és locan r, «V«-««-» -1-—-- a oZ athetose double der Arteria Arch.f. lisatios szempontból a chorea chron. progr közé helyezendő. 18./ Anatomische Veränderungen nach Verschluss cerebelli inf. post, mit retroolivarem Krweichungsherd.Psvch.71. Az 50 éves beteg ictusszerüen oly kórállapotba esett ame lvet a balra tántorgás, baloldali ataxia és adiodochokinesis, bal pupilla szűkülete jo reactióvalx bal exophtalaus, balra nystagmus, th e rmohyp es th e s ia hypaesthesia, bal a trigeminus í ás II ágában, ugyanitt^tactilis facialis gyengeség, bal szájpadiv lógása, rekedt zdu lallaris ága jellemzett e mellett jó hallás, sz testen megtartott, ellenben thermohypaesthesia a jODö testfélen^az álltól lefelé. A,boncolás endocarditist, nephritis hemorrhagicát és croupos pneumoniát deritett ki. amelyek mellett a baloldali art. cerebelli inf.posteriornak az art. vertebralisból való eredésátől fogva organiáslt'thrombusa volt található, melynek megfelelően egyrészt a nyultvelőben a bal retroolivaris vidék 1 ezenkivül a bal kisagyi félteke alapi részében velői lágyulási góc a miailag eg lyável min a kisagyi nucleus fastigihez vo Szász Tibor esüppedés mint második góc jelentkezett. A nyult- 4:1 kfinihai képet teljesen megmagyarázzai anato-' r x / - --'--glagps -tarázza; anuto« pálya volt megállapítható a másodlagos degeneratio segétractus bulbo-fastigialis, mely a góc oldalán felfelé követhető. p nyomán megállapithato. amelyben a baloldali trochlearis bäntalma mint.szomszldsápbs tünet szerepelt. A klinikai felismerés alapján a.művi beavatkozás a kisagy bal mellső felében székelő^tályogot derített ki, amelyet a 12 nap múlva hirtelen légzési bénulás folytan oeallott nalál utáni boncolásis beigazolt. 20./ Trauma unS Geschwulst.- Kiin-Wochenschrft. ö.évf.19 :> .■> iO,
