A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)
1927. április 26., 8. rendes
A budapesti kit. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem. Kézirat gyanánt. KIVONAT az Egyetemi Tanács 1927 január hó 24-én tartott II. rk. ülésének jegyzőkönyvéből. 1910/1926—27. Tárgy: Dr. Ádáni Lajos egyetemi nv. rk. tanári kinevezése ellen benyújtott tiltakozások. Előadó: Dr. Yolland Artúr bölcsészettudománykari prodékán. Előadó a következő ügyállást és javaslatot olvassa föl: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Űr 53.111/1926. számú magas rendeletével értesítette Egyetemünk Tanácsát arról, hogy „a Koraiányzó Űr Ő Eőméltósága Budapesten 1926. évi július hó 17. napján kelt magas elhatározásával előterjesztésemre a budapesti királyi magyar Pázmány Péter-tudományegyetemen — az újból visszaállítandó III. számú sebészeti tanszékre — dr. Ádám Lajos egyetemi magántanárt, székesfővárosi közkórházi főorvost, egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá kinevezni méltóztatott“. A kinevezés közzététele után az akkori orvoskari dékán 1926 augusztus 7-én 6306/1925—26. szám alatt kelt átiratával arra kérte Egyetemünk akkori Rector Magnificusát, hogy „Ádám Lajos dr. esküjének kivételét elhalasztani méltóztassék addig, míg a kineveztetése ügyével kari ülésünk és az Egyetem Tanácsa nem foglalkozik és annak tárgyában állást nem foglalt“. Dr. Ádám Lajos ny. rk. tanártól Egyetemünk akkori Rector Magnificusa az Egyetemi Tanács határozata alapján 1926. évi augusztus hó 31-én vette ki az esküt (8064/1925—26. szám). Az 1926. évi szeptember hó 14-én tartott üléséből Egyetemünk Orvostudományi Kara tiltakozott dr. Ádám Lajos kinevezése ellen, mely tiltakozását a Kar, mint küldöttség, személyesen nyújtotta át a Miniszter Űrnak. A tiltakozó feliratot másolatban Egyetemünk Orvostudományi Kara a társegyetemeknek, valamint Egyetemünk Tanácsának és a társkaroknak küldötte meg állásfoglalás végett. A tiltakozó felirat foglalkozik elsősorban Egyetemünk autonómiájának kérdésével. „Tudatában vagyunk annak, hogy az egyetemi autonómia nem megírott törvények paragrafusain nyugszik, nem tételes törvény. De tudatában vagyunk annak is, hogy amikor az 1872. évi XIX. t.-cikk 2. szakasza a kolozsvári Egyetem felállításával kapcsolatban az új Egyetem számára érvényeseknek mondta ,ca budapesti m. kir. Egyetemen jelenleg fennálló szabályokat», ezeket törvényerejűeknek ismerte el. Meggyőződéssel valljuk, hogy autonómia valamely alkotmányos állam keretében csakis az államhatalom beleegyezésével és szentesítésével fejlődhetik: más szóval, hogy az autonómia voltaképen az államhatalom toTvvönye valamely testület szűkebb határai között... Viszont az alkotmány alapelveként feltételezzük, hogy autonóm testülettel szemben az államhatalom súlyául fel nem léphet addig, míg az a testület a törvényeket tiszteletben tartja.“ A tiltakozó felirat másodsorban foglalkozik a személyi kérdéssel. Ezzel a kérdéssel Egyetemünk Tanácsa nem foglalkozhatik, minthogy abban egyedül az Orvostudományi Kar illetékes a véleményadásra. A tiltakozó felirat harmadik pontja azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon szükséges volt-e és miért, hogy az általános leépítés folyamán olyan új tanszék kreáltassék, amelynek szükségességét maga a Kar nem látja? Az Orvostudományi Kar felszólításának — hogy álláspontját a magáévá léve egységes megmozdulással emelje a tiltakozás súlyát — először is a debreceni m. kir. Tisza István-tudományegyetem Orvostudományi Kara tett eleget. Az 1926. évi október hó 20-án tartott TV. rendes üléséből a Kar feliratot intézett
