A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1926-1927 (HU-SEKL 1.a 53.)

1927. március 8., 7. rendes

r rr <r> *J O ,j - 46 -LÉNÁRT ZOLTÁN ny.r. tanár: Érti, hogy Kétly tanár nagy súlyt helyez az oktatás és szigorlat gyakorlativá tételére. De ez az adott helyviszonyok.felszerelés^ ás személyzet mel­lett ,mikor/klinikán leglább 50 munkahely kel- 1-ano és ez nem áll rendelkezésre s a tanulmá­nyi idő rövidsége miatt is egyelőre alig lehet széf erről. A kötelező colloquium rendszer-vál­tozást jelentene s kivihetetlen. A vendégtárgy alakjában való vizsgáztatás a hallgatók számá­ra nem jelent előnyt,mert hiszen minden tárgy­ból úgy is el kell készülnie. A javaslatot ere­deti alakjában ajánlja elfogadásra, SZABÓ JÓZSEF ny.r. tanár : A fogászat egyetemi tanitásának nem célja fogtechnikusok és fogász szakorvosok képezése. De minthogy a gyakorlat naponta szembeállítja az orvos fog­problémákkal s a helyzet kényszeriti a beavat­kozásra,melyet a diplomája eddig is jogot adott neki,feltétlenül kivánatos a fogászat tanitásá­nak a bizottsági javaslatba kifejtett módon va­ló fejlesztése. A fogászatban a technikának két ségtelenül jelentősége van, de ennek szerepe a sebészetben,valamint a szőbanforgó tárgyakban is nyilvánvaló. A második bizottsági javaslat­hoz a maga részéről hozzájárul,de viszont a­­jánlja elfogadásra a fogászati bizottság javas­latát, mert a fejlődés elől elzárkózni nem le­het. Kétly László báró ny.r. tanár: A vendége tárgy alakjában váló vizsgáztatásnak az az elő­­hye is meg van,hogy ha a jelölt nem felel meg, csak egy tárgyból utasittatik ismétlésre 3 he­lyett. A gyakorlati vizsgának nem kell mütót­­tan jellegűnek lenni, de a gyakorlati élet kö­vetelményeit kell a vizsgáztatónak szem előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom