A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)

1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése

- 3 -életrajzi adatokkal egybevetve, lehetőleg kimerítő és élesen kidomborított képet rajzolhasson a folyamodók egyéniségéről. A folyamodók az egyetemi képesítésük foka sze­rint és betűrendes sorrendben csoportosítva a következők. te, 1904 novemberében ugyanitt avatták orvosdoktorrá. 1904 no­vembertől 1905 júniusig, tehát hét hónapig a poliklinikán se­gédorvos, 1905 júniustól I9IO augusztusig a székesfőváros du­­nabalparti közkórházának IV. sebészeti osztályán Hüti Hümér főorvos vezetése alatt sebész-alorvos, amely utóbbi alkalmaz­tatásáról főorvosától elismerő bizonyítványt mellékel. 1910 szeptember 1-én mütőnövendéknek lép be az I.számú sebészeti klinikára, ahol egy esztendő múlva mütőoklevelet nyer. Ezzel mint díjas mütő további alkalmazásban marad a klinikán, hogy ezután 1912 október 1-én második, 1914 február 1-én első ta­nársegédnek lépjen elő. Mint második tanársegéd I9I5 júliusá­ban a Magyar Vöröskereszt Egyesület missiójót vesett Bulgá­riában, ahol két hónapi tartózkodás után az egészségügyi szol­gálat £örül szerzett érdemei elismeréséül a bulgár pour le mérite civile és a bulgár Vöröskereszt tiszti keresztjét kap­ta meg. A világháború kitörésekor a III.sz. senészcsoport ve­zetője volt, amely rövid ideig a szerb harctérről közlekedő sebesültszállító vonaton működött; csakhamar azonban a I. sz. sebészeti klinika rendelkezésére bocsátják, amelynek kereté­ben azután itthon végzett szolgálatot. 1915 és l6-ban ezen beosztása mellett a Stefánia-gyermekkórházbun helyettesként és főnökének, Dollinger tanárnak a Révész-utcai hadikórház I. L d á m Lajos egyetemi magántanár, köz­kórházi-főorvos 1879 május 1-én született, tehát ezidő szerint 47 éves. Középiskoláit és orvosi tanulmányait Budapesten végez­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom