A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1925-1926 (HU-SEKL 1.a 52.)
1926. május 12., II. számú sebészeti tanszék betöltése ügyében kiküldött bizottság ülése
4 50? sebészi osztályán kisegítőként működött. 1916 január 14.-én test nyert, amely tárgyból tartja azóta előadásait az I.sz, sebészeti klinikán. 1919 novemberében a debreceni tudományegyetemi sebészeti tanszékét látta el egy hónapig, 1919 december 1-én pedig a székesfőváros közkórházaihoz kapott kinevezést sebészfőorvosnak, amely minőségben 1922 júniusáig a kita-kórházban, azóta a Kun-utcai fiókkorházban működik.- 1923 májusában egészségügyi főtanácsosi cimet kapott. Irodalmi munkásságát 21 dolgozatának és 38 bemu tatásának cinével bizonyltja. Munkái közül 7 Hűti tanár sebészi osztályáról, 10, illetve 3,- minthogy az egyik magyarul már megjelent munkának német fordítása,- Dói linger tanár klinikájáról, 4 pedig a klinikáról való távozás óta eltelt 7 esztendő alatt jelent meg. Első munkája, mely 1907-ben a közkórházak évkönyvében a fistula stercolarisról jelent meg, a IV. sz. sebészeti fiókosztályon észlelt 10 bélsársipoly kortörténetét ismerteti négy oldalnyi terjedelemben. A cholelithiasisról a magyar sebésztársaság II. nagygyűlésén tart rövid előadást á IV. sz. sebészi osztályon végzett 84 műtét kapcsán. A műtéti technikának a nevezett osztályon divatos módját ismerteti, röviden körvonalazva az elveket, melyek alapján a műtétet főnöke javalja. Ugyanez az összeállítás 1909-ben 112 esetre szaporodva megjelenik 8 oldalas közlemény alakjában az Orvosok Lapjában. Ugyancsak a sebésztársaság II. nagygyűlésén ismerteti 3 oldalas előadás keretében a Hütl-féle sebészi osztályon gyomorbetegség miatt műtétre került 83 beteg statisztikáját, akik közül 45 rák, fekély miatt operáltatott. Az 5_ik számkánt felsorolt dolgozata ugyan-II A zsigerek sebészete" című tárgykörből magántanári képesi-