A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1923. december 4., 1. rendkívüli
t' s annak eredmenyet a népjóléti miniszterium kiadásában megjelent "A jövő nemzedék pusztulása" cimü munkájában hozta nyilvánosságra; a táblázatos rész pedig a statisztikai hivatal kiadványsorozatában jelent meg. 4 A felsoroltakon kivül számos tanulmánya ás ismertetése jelent meg különböző folyóiratokban és napilapokban. Ez ide szerint egy népesedés-elméleti és politikai munkán dolgozik, amelynek a szülét'sek alakulásáról Írott fejezete egyik folyóirat hasábjain már meg is j• lent.Dr.Szekeres folyamodványa a magántanári szabályzat ♦ "által megkövetelt mellékletekkel fel van szerelve. Kiemelendőnek tartom, hogy a tárgykör, melyre a magántahári képesítést kéri, az orvosi tudományok, különösen a hygiene s socialis hygiene keretében tartozik, sőt a~társadalmi hygiene alapvető tudományának tekintendő. Az előadások vázlatos tervezete, melyet folyamodó 23 'pontban bemutat, bizonyítja, hogy ( folyamodó feladatát helyesen fogja fel. Tekintettel arra is, hogy a munkálatok - számszer int 15 -, melyeket folyamodó az iratokhoz csatolt, legnagyobbrészt egészségügyi statisztikai tartalmúak, mégpedig olyanok, melyek hazánkat legközelebb érintik, bizonyos, hogy dr.Szekeres János személyes minosültsége minden kétségen felül áll. Véleményem szerint ezt nem csorbíthatja azon körülmény, hogy folyamod' nem drvosdoktor, hanem az államtudományi^ doktora. Mert eltekintve attól, hogy a szabályzat nem tiltja azt, hogy nem karbeli doktorok habilitartassanak s hogy elég számmal vannak erre praecedensek, többek között én magam is, aki orvosdoktor létemre először a budapesti egyetem bölcsészeti karánál lettem magántanárrá képesítve: a tárgy maga, melyből folyamodó a képesítést kéri, azon határterületekhez tartozik, melyek csak általános tájékozottságot tételeznek fel, de nem teszik szükségessé azt, hogy képviselőjük az egész hosszú és szigorú orvosi iskolán keresztül menve, orvosi oklev-let szerezzen. Sőt nagyon is vita tárgyát képezheti az, vájjon az egészségügyi statisztika alapos szakszerű művelése érdekében nem-e fontosabb az olyan államtudományi és -statisztikai iskola, melyen folyamod^ keresztülment, mint az orvosi iskola, mely a statisztikát módszertani részeiben teljesen elhanyagolja vagy eddigelé elhanyagolta. Különben azok, akik Magyarország egészségügyi statisztikája terén a külföld “által is elismertérdemeket szereztek,
