A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1923-1924 (HU-SEKL 1.a 50.)
1923. december 4., 1. rendkívüli
mint pl. Kőrössy József, Pikier Gyula, Thirring Gusztáv sem orvosok. Ami pedig végre azt a körülményt illeti, hogy dr.Szekeres már pár év óta a budapesti egyetem orvosi karára mint hallgató beiratkozott, az szerény nézetem szerint nemcsak hogy nem képezhet akadályt magántanári képesitésére, hanem ellenkezőleg csak megerősíthet bennünket afeon Ítéletünkben, hogy olyan egyénnel van dolgunk, aki szakmáját komolyan veszi és minden eszközt felhasznál arra, hogy magát abban tökélesitse. Az a tény maga, hogy egyetemi magántanár vagy akár rendes tanár is beiratkozzék egyetemi cillégiumra, felfogásom szerint teljesen megfelel az egyetem magasztos feladatának és a hallgatóság szemében csak emelheti az egyetemi előadások értékét és megbecsülését,ha azt látja, hogy olyan meglett ember, sőt kiváló szakember, mint egy egyetemi tanár is érdemesnek tartja kartársainak, mint szakmájukban elsőrangú szaktekintélyeknek a tudomány legmodernebb színvonalának megfelel o előadásait meghallgatni. Eltekintve külföldi példáktól legyen szabad a magam példájára is hivatkozni, a ki mipt magántanár úgy külföldön, mint # itt Budapesten is beiratkoztam mint hallgató és hallgattam phisikai, sőt itt Budapesten Than Károlynál r.herniai előadásokat is a tudomány oly részleteiből, amelyek fölött nem uralkodtam. Ezen senki sem ütközött meg.Különben ez már tárgytalan , miután Szekeres Írásban kijelentette, hogy mini hallgató nem fog beiratkozni•• Mindezek után van szerencsém dr.Szekeres János folyamodványának elfogadás 't melegen ajánlani és javasolni, hogy nevezett a további magántanári cselekményekre bocsáttassák. Dr.Liebermann Leó s.k. egyet.ny.r.tanár.
