A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1921-1922 (HU-SEKL 1.a 48.)
1922. január 17., 5. rendes
begyakorlásáról kell gondoskodni. Hogy egy diagnostikai tanszék e feladatot nem teljesítheti, azt a szakemberek ismételve elismerték, hogy magántanári theoretikus collegiumok a gyakorlati oktatást nem pótolhatják, ismételve hallottuk, így véleményem szerint a megoldás az volnat hogy mind a három belklinika 3 órai specialis collegiumo, hirdessen a diagnostikából azon megjegyzéssel, hogy a begyakorlást hat hetes cursusokban a tanszéki segédszemélyzet végzi. Ausztriában régi szokás, hogy az assistensi cursusokat a tanrendbe is felveszik, ez nálunk nem történik, az ajánlott mód formailag nehézségbe nem ütközik, sőt ezen a réven e specialis collegiumok tartásáért bizonyos tandíjjutalék is volna kieszközölhető, mely természetesen a munkát végző tanszéki segédszemélyzet jutalmazására szolgálna . A sebészet terén máris van két specialis collegium a törés és ficzamodásokról s a sebészeti boncztanból, mely collegiumokhoz kötéstani és betegellátási gyakorlatok volnának csatolhatok. A szemészet terén a szemtükrözés volna így hirdethető s bizonyára a szülészet és nőgyógyászat terén is fog gondoskodás történni a hallgatóságnak csoportonkint való gyakorlati oktatásáról. Ugyancsak a gyakorlati kiképzést mozdítaná elő, ha egyes specialis disciplinákból, mint gégetükrözés, foghúzás, fülészet, urológia, orthopaedia s különösen a fertőző betegségeiből stb. 6 hetes cursusok vétetnének fel a tanrendbe és pedig hasonló módon, mint az előbb említett főtárgyakból, azaz a collegiumok czímében jelezve lenne, hogy a begyakorlás kisebb csoportokban 6 hetes cursusokon történik s így minden félévben ugyanazon időre 3—3 disciplina hirdethető és vehető fel. Ez az amúgy is túlzsúfolt tanrendünket tehermentesítené. A szigorlatokon e disciplinák figyelembevétele, különösen a fertőző betegségeké hallgatóságukat biztosítaná. Facultásunk ismételve állást foglalt a délutáni beteglátogatások ápolása és ellenőrzése érdekében : kétségtelen, hogy e beteglátogatásoknak minden lehető módon való előmozdítása és pedig csoportokra való osztásával s ezek kiírásával a tanszéki segédszemélyzet nagyobb mértékű igénybevételével még sokat lehet javítani. A gyakorlati oktatásnak a magántanárok fokozottabb igénybevétele is szükséges, de e kérdés alapos megbeszélést igényel, annál is inkább, mivel az előző tárgyalások nem vezettek a kívánt eredményre. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a tárgyalás fonalát ne vegyük fel. A gyakorlati oktatás érdekében azonban még tovább is kell mennünk : életbe kell lép- • tetnünk az úgynevezett kórházi famulus szolgálatot. A mi viszonyaink között ennek megvalósítását úgy gondolom, hogy januárius és június hónapokban, tehát évente kétszer 1—1 hónapon át hallgatóink a klinikákon s erre feljogosított kórházi osztályokon famulus szolgálatot teljesítenének, mely idő alatt az ápolást és a mindennapi gyakorlatra szükséges technikai jártasságot szereznék meg. A szorgalmi idő ma nem több, mint 7 hónap, ha ezt így megtoldanók 2 hónappal, még mindig 3 hó szünidő marad. Ki meri mondani azt, hogy ma 5 hónapos szünidő jogosult, szükséges vagy megengedett? Újból idézem Billrothot, ki azt mondotta, hogy a ki túlterheltnek érzi magát, az gyönge a feladat betöltésére, változtassa meg a pályáját és válasszon könnyebbet. A ki orvos akar lenni, annak kemény, kitartó munkára van szüksége.