A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. május 11., 8. rendes

UA-fát megmozgatott.hogy azt ellensúlyozza.

A proletár diktatúra kitörése után ezen aktiót inéi; v eh era ess eb ben folytatta és igy természetesen Guth népbiztoshoz és főképp Szöllís jelenleg bebörtönzött és akkori kórház igazgatóhoz is elszaladt. De mind ez hiába történt, mert még is Rottert doktort nevezték ki a Rókusba., őt pedig a Zita kórházba helyezték. Ezen állást el is foglalta, mert mint védekezésében irja,máskülönben családjával nem tudott volna megélni és mert Szol1ős figyelmeztette.hogy ne merjen mellőzés vagy más cimen kifogásokat tenni, ne hogy az I.osztályt főorvosi fizetési osztályba való soroztatását veszélyeztesse.

A Zitában való orvosi működése azonban az ottani helyi viszonyok,műtőterem és műszer hiány stb, miatt lehetetlen volt és igy ellenkezés nélkül elfogadta a közkórházzá átalakított Fasor sanatorium igazgató főorvosi állását. Határozottan állítja azonban,hogy a mig igaz,hogy mindent elkövetett a Rókus kórházi állásának megmentéséért.addig a Zitába,majd a Fasor, szanatóriumba történt kinevezéséért egy lépst sem tett cée ezen állast csak kényszerűségből fogadta el. Ezen,állitáát megerősíti a fogságban levő Szöllős doktornak a bizottság által kért kihallgatásakor felvett vallomása is.

A Zita kórházi kinevezésének elfogadásakor tancsot kért Tauffér tanártól is, ki azt tanácsolta,hogy fogadja azt el, mert mint szakembernek mindenképp nyeregben kell maradnia.. Ugyan ékkőt'Tóth tanár uratjis megkérdezte,hogy nem venné-e őt vissza, adjunktusnak a klinikára és bár az erre hajlandó is lett volna, az adr)nÁ'T su»m -fWadt.fi el . mert Tóth tanár