A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1920. február 10., 5. rendes

és Szabó fel szól laláea reá nem tett kommunisztikue szerű, benyomást,de nagyon meglepődött a fölött, hogy az előterjesztésben fog* lalt javaslatok azok részéről hangzottak el,

akik -biztos tudomása szerint, évekkel előbb njrzoi.md, • ttfr -nana fa 3 a az akkori rendezéssel szemben is elutasító ál 1áspontot képviseltek, Kérdésünkre azt is kijelentette, hogy általános tapasztalata sze-.

rint, ha orvostanárok "vagy nevesebb szakemberek a népjóléti népbiztoséig meghívásának nem ,

tettek eleget, ez illetők személyére nézve kő-, vetkezmények nem állottak-be,.I szerint tehát Szabó és Salamon sem voltak kényszerítve az értekezleten részt venni,még kebésbbé felszó-tj -■ lalni oonov* won e ioái

Szabó magántanár' kihall gatásakor- azt 4/1 ?* *u Ja*.! vallotta, hogy a kommunizmus ellensége és '* •

azzal egyet nem értett. A fent említett ér-^fc.^' tekezleten telephon meahiváe utján vett részt és azt hiszi .hogy -őt mint a fogászati! klini- ;; r r* ■ ka vezetőjét szakértőként hívták meg.Arra a - .

kérdésre .hogy miért vett részt ez értekeal eten. miért szól!alt fel és hogy miért támogatta n *iv % e régebbi elveitel ellenkező .tartalmú Salamon , ’

féle memorandumot, azt válaszolta,hogy nemoí»?ieít% ííeíltai ínéi mert a meghívásnak ellenszegülni,és azt hitte,

hogy felszőllalásával a rósz ügyet megjavíthatja, de azt elipnerte, hogy régi és mai elveivel ellentétel álláspontot foglalt el. Ezen eljárását azzal menti, hogy a Sálamonrféle , . .

javaslat megakadályozni igyekezett azt,hogy a proletárdiktatúra a fogtechnikusokat eset- ?*í ■ .

leg minden szakkiképzés nélkül szabadítsa <• . reá a prakszisra. Arra nézve, hogy ő beszéi

dében a proletárok*érdekét mindenek födött valőnak mondta volrn^, azt vall ja,hogy ő csak azt mondta,hogy nem lehet különbséget tenni