A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1919-1920 (HU-SEKL 1.a 46.)

1919. december 18., 6. rendkívüli

1atot. Z/. Jendrassik Ernő a következő in­őit vány t teszi az igazoló eljárás menet téré nézve : Igen tiszteit Tanártestült ! Araikor Tanártestületünk augusztusi ülé­sén az igazoló eljárásra bizottságot kül­dött ki,nem alkotott semmi direktívát ezen ügyek elbírálásának módjára. Tudomásom szerint más testületek sem tették ezt.de amint az ügyek később alakultak, bennem is, másokban is aggodalom támadt vájjon* ez az 'ügymenet igazságos és helyes-e ? Nevezetesen : Kétségesnek látom azt, hogy ezen fon­tos ügyeket háromtagú bizottság intézze, a bi­zottságot az ügy fontosságához mérten kicsiny­nek tartom, hibáztatnál,hogy a bizottság csak általá­nosságban hallgatta ki az illetőket.nem is va­lamennyit,® nem adott arra alkalmat,hogy ők a vádat teljesen ismerjék s ellene védekezzenek, s az sem történt meg, hogy kihallgatásukról vallomásukat saját aláírásukkal igazolják,pedig itt csak árnyalatokról van szó,ami egészen más szinben tüntethet fel bizonyos dolgokat. A ta­nártestületnek nincs is módja array hogy a vádlott védekezésének adatait hitelesen igazolja hibáztatom, hogy ily módon a tanártestület szavaz egyoldalú információ alapján ás sokszor nem ismerheti meg saját tapasztalatából a tény­állást, holott minden bírósági tárgyalásban a vádlottnak a biróikar előtt joga és alkalma van védekezésre. Mindezek alapján azt indítványozom,hogy minden olyan esetben,amikor az elitéit vagy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom