A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1918. szeptember 26., 1. rendes

min i 8 tóriumhoz a tanári kar utján azt a memorandumot, amelyben azt kér­tem,hogy a sebészeti miiténövendékek mintájára leglább két évig legyen kö­teles szülészeti klinikán magát gyako­rolni, aki mint szülész akar foglal­kozni. A beadványomra válasz máig sem érkezett. A bábaügyet meg éppen a Ste­fánia szövetség ejtette kútba. Ha a vé­dőnő három havi tanulás után a diplo­más bábánál is többszörösen nagyobb dí­jazásra válik érdemessé, akkor a több ta­nulással járó, sokkal fáradságosabb és felelosségesebb bábaságra ezentail már bizonyosan csak cselédek és elárvult parasztasszonyok fognak vállalkozni. Az előadván^ felolvasása után Tauffer tanár szólal fel. Bársony tanár eléadványa egy cardinalis tévedésen épült fel»amennyiben a Stefánia szövet­séget jótékony egyesületnek nézi, pedig az a belügyminisztérium által át ruházott állami hatáskörben intézkedő testület.­­Tulajdonképen tehát a belügyminiszter kér az anyák és csecsemők oltalmazhatása érde­kében bebocsátást. Az államnak az a törek-I vése, hogy minden anya minden csecsemé mellé, a védéné revén oda álljon, az a törekvése,hogy az anya rátaláljón,megsze­rezze a maga gyerekét, azt saját emlőin táplálj a.+ Azt a czélt, hogy minden egyes csecsemé oltalomban részesüljön azé. állam a Stefánia szövetségre ruházta át. Rendelkezésre áll eddig is 3-4 millió s eléréiáthatóan rendelkezésre fog álla­­ni még 30-40 millió. A szülé intézetekben az anya és

Next

/
Oldalképek
Tartalom