A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918-1919 (HU-SEKL 1.a 44.)

1918. szeptember 26., 1. rendes

fr csecsemé a tanítás objectuma - a gyer­mek további sorsával- elbocsátás után a klinika nem törődhetik. A klinikáról tá­vozók hányán angyalcsinál óknak vagy mások meg nem felelő kezeibe kerülhetnek s igy kicsúsznak az államnak kezéből.- Az uta­sítás igyekszik módját keresni,hogy miképen lehet az anyával érintkezésbe lépni,mie­lőtt az a romboló külső behatásoknak ki volt téve.Ebből a célból bevonul az ol­talmazó a magánházakba is,eddig is már mintegy 40.000 csecsemére terjesztette ki védelmét. Bevonulva az anyának mindenben segítségére van,a védoné eljárja a ható­ságokat »felkeresi a népjóléti intézmé­nyeket s igyekszik kieszközölni és meg­szerezni mindazt amire szükség van s ugyanazt akarja megtenni az állam,a bá­ba intézetekben vagy más szülő intéze” tekben született gyermekek érdekében.Az az utasítás»amely kiadatott csak egy ter­vezet s arra a tervezetre kér az illeté­kes tényezők által véleményt a Minister. A tulajdonképeni szabályzat a sok helyréi beérkezé véleményekbél fog kikristályosodó ni.- Sző sem lehet arról, hogy valakire valamit rá parancsolna a tervezet. Min­denki szabadon nyilváníthatja véleményét. Az eléadvány érdeméhez különben szólni nem lehet,azt a kar felterjeszti a Minis­­terhoz, é a maga felszólalásával csak tájékoztatni akarta a kart az iránt,hogy tulajdonképen mirél van szó. GRÓSZ tanár hozzászólása után a kar tekintettel a min.rende letre a mely kizárólag a két szül. és négyógy. kli -

Next

/
Oldalképek
Tartalom