A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
-289— cp»:-»vr^dbns A'ßflLfBlhhasiLV J&Lss a ispeleis«' .:. .S-í Dr. Col K Y J Ó Z S E F magántanári folyamodványához mellékelt tudományos munkálatainak bírálata. id • í'yJ W AWUlfö Előadd: Dr. BÁLINT REZSŐ ny.rk.tanár. Tekintetes Tanártestület ! A tekintetes Tanártestület CSIKY JÓZSEF tudományos munkálatainak bírálatával bízott meg,a megbízatásnak a következőkben bátorkodom eleget tenni. CSIKY JÓZSEF dr. folyamodványához 9 dolgozatot mellékel.melyek részben német nyelven is megjelentek. Habilitatiós dolgozatot nem jelöl meg. A dolgozatok közül egyik, Jendrassik Ernő szerkesztésében megjelent belorvostan néhány fejezete, s a környi idegrendszer , agy és gerinczvelőburkok megbetegedéseit és a mérgezéseket tárgyazza.egy másik a klinikai recipekönyv egy fejezete, s a ír.öz.bélklinikán hasz nálatos gyógyszerek és recipék összeállítása, a többi 7 dolgozat közül az egyikét Dr. Stranz-al együtt irta s kéziratban mellékeli. Egyedül irt dolgozatai a kővetkezők' : l/. A hypotonia méréséről. Orv. Hetilap 1908. u.a.németül :Deu- TSCHE med. Wochenschrift 1908. A munkában a hypotonia mérésére egy' egyszerű és könnyen kivihető eljárást ad. Ha a trochanter majornak a földtől való távolságából levonjuk azt a távolságot.melyben a vertebra prominens kifeszitett lábr. • . X - a. X** »író •' * *. - ♦, ^ ^ \ ki ^ szárak és a lehetőségig előredőlt helyzet mellett a földtől van,oly számokat kapunk.melyek a hypotonia fokát adják meg. a hypotoniának ily módon gyakorlatilag is értékesíthető meghatározását azért tartja fontosnak,mert tapasztalata szerint számos esetben korai tünetként jelentkezik, s igy esetleg más tünetbfel kapcsolatosan diagnosis felállítása szempontjából jól értékesíthető. 100 nem tabeses és 50 tabeses betegen végzett méréseket,s a hypotoniát, s annak fokozódását a tabes kezdeti stádiumaiban is mérésekkel tudta constatálni, 2/ a myasthenia gravis pseudoparalytIcáról és a vele kapcsolatosan kimutatható izoméiváltozásokról. Orv. H.L. 1910. u.a. németül: Deutsche Zeitschr. für Nervenheilkünde 1909. A szerző az irodalom részletes leírását,majd saját boncolásra került esetének klinikai lefolyását és a kórszövettani vizsgálat ered-273
