A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1915-1916 (HU-SEKL 1.a 41.)
1915. november 23., 2. rendkívüli
ményét írja le. Mások észleletéi és saját vizséélatának eredményekép az izmokban található gömbsejtes beszürődéseket és helyenkénti el fajú lást a betegségre jellegző.de nem állandó elváltozásoknak tartja. A klinikai tünetek visszafejlődése ezeknek a visszafejlődésével járhat. Szerinte ebben a betegségben a belső-sekreciós szerveknek valami ismeretlen kórok befolyásából származó kóros funkciója zavarja meg az izom anyagcseréjét. Emellett bizonyit a feltűnő gyakran észlelt thyfjWv * ... mus-persistentia. 3./ Myasthenia gravis gyógyult esete. /Orvosi Hetilap 1912. Szerző megfigyelt esetében a két hét alatt kifejlődött legsulyo-m'3 J J i • *' '-lw •*-* -> 1 *■ ■ • < ~ w. t r ' f V í . t ' i -sabb myasthehiás tünetek egy év múlva úgy eltűntek .hogy a beteg katonai szolgálatot is teljesíthetett. A beteget gyógyulása után még r • - • - .... » t • I ' • V J» 1 V • -'*:•**>- ,, • ' • 2 l/2 évig észlelte.mely idő alatt myastheniás tünetek egyáltalán nem * Q mutatkoztak. A szerző az esetet azért tartja figyelemre méltónak.mert az irodalomban ilyen hosszú tünetnélküli állapot nincs közölve. • • 4./ Szokatlan nagyságú megoperált agyvelődaganat. Orv.H.L. 1915. u.a. németül : Medicinische Klinik. 1915. Kasuistikus közlés. 23 éves férfibeteg megfigyelését Írja le,akinek agydaganatát lokali-V 9 - • . • * ■ ■ j . -. . . . - - r. a. S zálta és műtéttel eltávolította. A megoperált daganat szokatlan nagy• .... - • « ságu /143. 5 gr. súlyú/ volt, a műtét után a tünetek gyorsan vissza-• ) V ‘l - * ” M.-I - - -■ fejlődtek. Az operációnál föl fedett agyvelő-kéreg villamos ingerlé. séről megfigyeléseket ir le.s a műtét után észlelt gyakori agynyomásfokozódás csökkentésére, többször végezhető lumbalpunkciőt ajánl. 5/. Az utómozgás tünetéről. / Kohnstamm-féle kátatorafts kisér let./ Magyar o rtf.Archi vum. 1915. u, a.német ül:Neurol.C ént r al bl.1915. A katatonus tünet értelmezését adja. a tünet abban áll,hogy a kisérleti egyén kinyújtott karját l/2 -1 percig erőteljesen a falhoz szpritja.majd a faltól kissé elfordul ugy; hegy karja szabadon és sllazitva álljon. Rövid lappangásos idó után a kar látszólag magától emelkedni kez4anélkül.hogy a kísérleti egyén azt érzése szerint be • ídegezné. Saját kísérleteiben bizonyos módosításokra is /villamos izgatás stb./ ugyanezt az utőmozgáet kapta. Szerinte a tünet fáradá * » - * * ... sós jelenség az izomban, analógon ja a szerűben keletkező utóképeknek- és úgy, mint ezek is perifériás eredetű. Legvalószínűbbnek tartja, hogy az összehúzódás nem egyébb.mint az egész izomra kiterjedő idio-
