A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1914. december 15., 4. rendes
'P ségei.» Ezen fejezet a következő fontosabb részeket tartalmazza: «A csípőizület merevsége és zsugorodása a gümős csípőizületi gyuladás után.» E fejezetben Dollinger Béla számos példával mintegy megerősíti a tuberculosus coxitis gyógykezelésének azon elvét, bogy a hibás contracturák gipszkötéses nyújtás segélyével egyenlítendők ki, ankylosisok esetében pedig Gant-féle osteotomiát kell végezni. «Csont- és izületi bántalmak járóbetegrendelése 1907/1908. tanévben.» Statisztikai összeállítás, melyben a bejáróbetegrendelésen résztvett 2592 beteg kórképe testrészek szerint van csoportosítva. 10. Az ióchaemiáá izomgy útadódról. (Előadás a Magyar sebésztársaságban 1913.) E dolgozat főleg az ischaemiás izomgyuladás pathogenesisével és pathologiájával foglalkozik. Az ischaemiás izomgyuladás okozója minden esetben a túlszorosan alkalmazott kötés, melynek strangulatiója folytán a véredények, de főleg a vivőerek összenyomatnak és végül az izomzat rugalmas elemei elpusztulnak. Az izomzat erősen összezsugorodik és megrövidül és ennek folytán az ujjak flexiós contracturákba kerülnek. Az ischaemiás izomgyuladás egy kis figyelemmel és a gipsztechnika helyes alkalmazásával elkerülhető. A túlszoros gipszkötés súlyos következményeit két tényező pontos keresztülvitele akadályozhatja meg. Az eláő az, hogy mindig kétoldalt felvágott gipázkötéót alkalmazunk éó a felóő végtag tőrödéinél dohodéin rögzítünk circulariá gipózkötéááel. Az ióchaemiáá izomgyuladáó elkerüléáének máóik tényezője a pontod ellenőrzéá. A therapiát illetőleg a contracturák kiegyenlítésére legjobb eszköz a gyógymechanikai kezelés. Oly esetekben, midőn a gyógymecbanikai eljárások nem használnak, a Mikulicz- és Klapp-féle műtét jöhet számba. 11. A ácolioáiá ópontán rögzítődéóe. Orv. Hetilap, 1914. IV. A törések és fiezamodások tanára vonatkozó dolgozatok. 1. A komplikált felkartöréóeknek gipózáinnel való gyógykezelődé. (Előadás a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűlésén, 1913.) A Dollinger Gyulaféle distracháló gipszsín leírása. Az eljárást és a jó eredményt egy 5 éves fiú hasonló módon kezelt, ideálisán reponált felkartörésének radiogramja teszi szemlélhetővé. 2. A töréávégek helyretevéóéről helyi érzéátelenítéó mellett. (Orvosi Hetilap, 1912 és Centralblatt für Chirurgie.) A szerző a Lerda- és Quenu-féle direct a törési végeket érzéstelenítő eljárás és a Hackenbruch-féle körkörös vezetési érzéstelenítés részletes ismertetése után a mindkét eljárásra vonatkozó 14 kísérletéről számol be. A Lerda- éó Quenu-féle direct töréóvég közötti érzéótelenítő eljáród, mely 2 esetben kiséreltetett meg, több szempontból kifogásolható és nem alkalmas arra, hogy általánossá váljék. A Hackenbruch-féle körköröd vezetődi érzéátelenítéó ÍÖ alkalommal kiáéreltetett meg éó minden edetben jól bevált. Megemlítendő, hogy a czombtörédek körköröá érzédtelenítéáét mindeddig nem kidérlették meg éá így azt Dollinger Béla alkalmazta előázör. Szintúgy ezen kidérietek dórán áikerült legelóázör a lábózártöréó reponáládának körköröá érzédtelenítéóe iá, ez utóbbi eljárással H. Braun kísérletezett ugyan, de eredményt elérni nem tudott. A kísérletek eredményei a következőkben foglalhatók össze: A törésvégek helyretevésekor a körkörös vezetési érzéstelenítés czélszerűbb eljárás, mint a törésvég közötti érzéstelenítés, mivel: 1. A körkörös vezetési érzéstelenítés egyszerű és némi ügyességgel bármely nagyobb gyakorlattal nem rendelkező orvos által is elvégezhető. 2. Ez eljárással teljesen függetlenül dolgozhatunk a vérömlenyektől. 3. A körkörös vezetési érzéstelenítés alkalmával nem kell a törés helyét bolygatni és e különben is érzékeny helyet szürkülni. 450
