A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1914. december 15., 4. rendes
171 5 A körkörös vezetési érzéstelenítés mindezek folytán a törésvégek helyretevésekor egyszerűségénél és czélszerűségénél fogva csakhamar általánossá fog válni. Ha magának az érzéstelenítésnek előnyeit tekintjük, azok a következők: 1. A törésvégek helyretevéáe és a kötés feltétele teljeáen fájdalmatlanul áikeriil. 2. Az érzéstelenség folytán az izomzat reflexes ápaámuáa elernyed. 3. A beteg a töréávégek helyretevéáe éá a kötéá feltétele idején teljeáen nyugodtan viselkedik. A megelőző három pontban említett körülmény a műtő munkáját rendkívül megkönnyíti éá ezáltal annak pontosságát elősegíti. E közleményt az eljárások pontos ismertetése és a 14 észlelés részletes leírása zárja be. 3. A végtagok fedett törésének helyretevéáéről helyi érzéátelenítéó mellett. (Orvosszakértői Szemle, 1913.) A szerző ezen értekezésében az előbbi közleményben leírt 2 érzéstelenítő eljáráson kívül azon kísérleteit ismerteti, melyeket a csonttörések repositiójánál az újabbkeletű idegtörzs-érzéstelenítéssel végzett. Ezen endoneuralis injectióknak, melyeket ez alkalommal használtak először a törésvégek reponálásakor, a lényege az, hogy közvetlenül a végtagot ellátó idegtörzsbe történik az érzéstelenítő folyadék (2% novocain) befecskendezése. Az endoneuralis érzéstelenítő injectiók technikájának pontos leírása után Dollinger Béla a 3 injectiós módszer kivihetőségét gyakorlati szempontból teszi bírálat tárgyává és azt a következőkben foglalja össze: &a legkönnyebben vihető ki a Hackenbruch-féle körkörös érzéstelenítés. Ezen eljárás egyszerű és teljeáen biztos. Az anatómiai viszonyok pontos ismerete itt nem játszik szerepet. Az endoneuralis érzéstelenítő eljárások természetesen a legtökéletesebbek, de ez eljárásnál feltétlenül szükséges az állandó nagyobb gyakorlat. A törésvég közötti érzéstelenítés kivételes alkalmakra marad». 4. Hackenbruch-fele csavaros sínekkel kombinált járókötéá. (Bemutatás az orvosegyesületben, 1914.) A szerző az alszártörést szenvedett betegénél Hackenbruch-féle distractiós síneket és azzal kombinált Dollinger-féle alszárjárókötést alkalmazott, melynek feltevése ezen, valamint egy másik hasonló esetben teljes eredménynyel járt. 5. Véres úton reponált veleszületett csípőizületi ficzamodás. (Bemülalás a sebészeti szakosztályban, 1914.) E közlemény egy 6 éves leányka veleszületett csípőizületi ficzamodásának véres reponálásál tárgyalja. Ezen eset azért érdekes, mivel itt a vértelen repositióval nem lehetett czélt érni, a Dollinger-féle véres repositiós eljárással viszont az eredmény teljes volt. * Tekintetes Tanártestület! Dr. Dollinger Béla folyamodványához benyújtott 23 tudományos munkája élénken bizonyítja, hogy fiatal kartársunk azon kilencz évet, melyet az egyet. I. sz. sebészeti klinikán töltött s melyet jórészt a klinika ismert, gardag orthopsediás anyagának szentelt, jól kihasználta s a tudományos orthopsedia minden egyes fejezetét, valamint a végtagok sebészetét lelkiismeretesen és tudományos kritikával áttanulmányozta. Ennek bizonyítására szolgálnak egyrészről kasuistikus közlései, melyek az átlagos kasuistikus közlések niveau-ját jóval túlhaladják s bizonyítják azon összefoglaló érdekes munkálatai, melyek az I. sz. sebészeti klinika 1906., 1908., 1910. évről szóló évkönyveiben jelentek meg. Folyamodó a habilitationális munkálatot nem jelöli ki folyamodványában. Magam részéről úgy vélem, hogy a spondylitisről szóló terjedelmes monographia, valamint az Orvosi Hetilap és Centralblatt für Chirurgie 1912. évfolyamában megjelent: «A törésvégek helyretevéséről helyi érzéstelenítés mellett» czímű munkálata szerepelhetnek különösen habilitationalis munkálat gyanánt.
