A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1914. december 15., 4. rendes
183 W Dr. REJTŐ SÁNDOR magántanári képesítésért benynjtott tudományos munkálatainak bírálata. Előadó: Dr. KREPUSKA GÉZA egyetemi nyilvános rendkívüli tanár. Tekintetes Orvoskari Tanártestület! Dr. Rejtő Sándor fülorvosnak «a fülgyógyászatból különös tekintettel a vizsgáló módszerekre» czímén kért magántanári képesítését a tek. Tanártestület f. é. május hó 20-án tartott VI. rendkívüli ülésében I-ső fokon elfogadta és tudományos munkálatainak bírálatával 3025/913—14. sz. a. egyrészt alulírottat bízta meg. Ezen megbízatásnak a következőkben van szerencsém megfelelni. Dr. Rejtő Sándor orvostudományi dolgozatainak száma 27. Ezek közül önálló vizsgálatokra vonatkozik 10, melyek közül 3 német nyelven is megjelent; rövid, kasuistikára vonatkozó dolgozat 8, összefoglaló és ismertető dolgozata 6 van. Habilitatiós dolgozata gyanánt «A félkörös ívjáratok szerepéről» és «A csontvezetésről» czímű munkáit jelöli meg. I. Dolgozatainak rövid ismertetése a következő : 1. Vizsgálatok a sziklacsonton. Két nyomtatott nyolczad oldalra terjedő tanulmány, melyet 100 darab hullából vett friss sziklacsonton végzett, a melyeken a dobüregfalain, az arczidegcsatorna és a dobüregtetőn dehiscentiák tekintetében észlelt. A dobcsonton 4 esetben, a dobüregtetőn 4, a csecsüregletőn 9, a fossa jugularisan 6, az arczideg csatornáján 11 esetben talált ily csonthiányt, a mely anatómiai viszonyok gyakorlati szempontból egy esetleges dobüreg genyedésnél a további szövődmények keletkezése tekintetében lényeges szerepet szoktak játszani. 2. A gyermekkori középfülhurutok oktanához. (Orv. Hét. 1909.) 300 vizsgált 9—15 éves gyermek fül, orr és orrgarat vizsgálatánál azon eredményre jut, hogy a 143 esetben észlelt hallószerv elváltozásnál nemcsak a garatmandulák, de az alsó orrkagylók nagyobbodása, még inkább a két koros állapotnak együttes megjelenése játszott nagy szerepet. 3. Normális és gyengetehetségű gyermekek fül- és orrvizsgálata. (Budapesti Orvosi Újság 1909.) 37* nyolczad oldalon 147 gyengeelméjű és 149 normális szellemi képességgel biró tanulón megejtett orrgarat és fülvizsgálat eredményét közli. Azon következtetésre jut, hogy a gyengeelméjű gyermekeknél aránytalanul nagyobb számban fordul elő adenoid a garatüregben és az alsó orrkagylók túltengése, mint az épelméjüknél és pedig 50:7 arányban. 4. Ugyanezen dolgozata megjelent német fordításban a Pester med.-chirurg. Presse-ben. 5. A beteg torokmandulák sebészi eltávolításának javalatai és módjai. (Orv. Hetilap 1910.). 87a nyolczad oldalon ismerteti a tonsillák kórboncztani és élettani viszonyaira vonatkozó ismereteket. A tonsillotomiát csak mint mechanikai akadályok elhárítására szolgáló műtétet tekinti, ellenben a kóros és másodlagos
