A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1914-1915 (HU-SEKL 1.a 40.)
1915. június 1., kari választó
487 Dr. FREY ERNŐ magántanári képesítésért benyújtott tudományos munkálatainak bírálata. Előadó: Dr. BUDAY KÁLMÁN ny. rendes tanár. Tekintetes Tanártestület! Az orvostanári kar múlt év deczember hóban tartott negyedik rendes ülésén Frey Ernő dr.-t «Az agybántalmak kórtana és kórbonczolástana» czímű tárgykörből a magántanári cselekményekhez bocsátotta és tudományos dolgozatának egyik bírálójául alulírottat küldötte ki. Van szerencsém e megbízatásnak a következőkben megfelelni és Frey Ernő dolgozatait azok keletkezési sorrendjében ismertetni, megjegyezvén, hogy habilitatiós dolgozatok gyanánt a 13., 15. és 17. sz. alattiak tekintendők. 1. A Franklinozáó gyógyító értékéről. Orvosok Lapja, 1901. A poliklinika ideglaboratoriumban elért eredmények alapján a Franklinozást fontos elektrotherapiai tényezőnek tartja, amelynek hatása részben psychikai, részben physikai. Különösen jó eredményt ért el Basedow-kórban, neuralgiában, hysleriában és neurastheniában szenvedőknél. 2. A központi ideg rendszer kórszövettani vizsgálata a Sachá-féle idiotia amaurotica familiaria egy eáetében. (Magyarul: Orvosi Archivum, németül: Neurologisches Centralblatt, 1899.) A Sachs-féle idiotia ezen esete az első, amely nálunk szöveti vizsgálat tárgyát képezte. Szerző Wiegert és Marchi szerint festett készítményeken a pyramis-pályák elfajulásán kívül az agykéreg velőshüvelyű idegrostjainak elfajulását találta. Az idegdúczsejtekről, miután Nissl festést nem alkalmazott, csupán azok erős puffadását tudta megállapítani. 3. Beiträge zur Lehre der posthemiplegischen Bewegungsstörungen. (Neurol. Centralblatt, Magyarul: Orvosi Archivum, 1903.) A bénult végtagokban fellépő hemiathetosisok s egyéb mozgási rendellenességek kifejlődési módját még ma sem ismerik teljes biztossággal. Szerző leír egy esetet, amelyben féloldali bénulás kapcsán a felső végtagban contractura, majd hemiathetosis keletkezett Bonczoláskor a bal látótelepben vérzést talált. Weigert szerint festett sorozatmetszetekben a thalamus opticus szürke magvainak és rostjainak állapotát pontosan átvizsgálta és megállapította, hogy a roncsolás a capsula internába szintén beterjedt. Az utóbbi évtizedek objectiv vizsgálatai arra mutatnak, hogy a leírt mozgási rendellenességek akkor fejlődnek, ha a thalamus opticus vagy a regio hypothalamica sérült. Ezt a szerző abból magyarázza, hogy a thalamus mint coordinatiós központ a hozzá érkező ingereket akképen szabályozza, hogy a mozgások coordinált jelleget kapjanak. Ha a thalamus roncsoltatik, ezen functio elesik s így jönnek létre a mozgási zavarok. 4. A lecithin alkalmazása az ideggyógyászatban. (Budapesti Orvosi Újság, 1903.) Szerző a neurasthenia és hysterica több esetében kipróbálta a lecithin hatását s azt tapasztalta, hogy az jelentékenyen emeli a táplálkozást s ez alapon képes befolyásolni a functiós neurosisokat.