A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1913-1914 (HU-SEKL 1.a 39.)
1914. január 20., 5. rendes
263 % ^ 27. te,felkérvén,hogy terjesszen elő a Tanács részletesen megokolt javaslatot,mily intézkedések lennének célravezetők,hogy a nyilv. tanintézetek bizonyitványai hathatós büntetőjogi oltalomban részesüljenek. A budapesti kir.büntető törvényszék I. fokon 1910 évi február hó 28-ik napján tartott főtárgyaláson Lederer Miklóst; 23 éves, izr.nyíregyházai származású,bpesti lakos, ( magyar honos,nőtlen,a tud. egyet.jogi karán 4 félévet hallgatott, első alapvizsgát és egyes tárgyakból II. alapvizsgát tett állás nélküli ujságiró vádlottat, az ellene a- / • * ~ c btk.391 §-ába ütköző közokirathamisitás büntette miatt emelt véd alól , a Bp.326 §.l. pontja alapján felmenti és elrendeli,hogy az irodai 372/909 leté..t szám alatt kezelt index az Ítélet jogerőre emelkedése után a fegyelmi iratokkal együtt a rektori hivatalhoz visszaküldessék.- Az Ítélet indokolásául fel.............. - I ■ hozza,hogy megállapította ugyan,hogy a leckekönyvnek a tényállásban foglalt bejegyzései és a quaestori oélvegzők hamisak és a hamisításokat a vádlott eszközölte,de megállapította azt is,hogy a vál tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Ugyanis a közokirathamisitás csak akkor büntethető, ha a hamisítvány oly helyzetbe hozatik,hogy abból valakire jogsérelem háramolhatik,ellenkező esetben a puszta megjárnisitás ®üntetendő cselekményt nem képez. A megállapított tényállás szerint pedig a vádlott a meghamisitott leckekönyvet sem állás elnyerése végett, sem abból a célból, hogy másokkal szemoen egyetemi tanulmányainak elvégzését bizonyítsa,soha fel nem használta és csak anyjának mutatta fel, hogy azzal őt megiyugtassa.